Árulja a BZSH a Jávorka Ádám utcai zsinagóga romos épületét
Az ajánlattételi felhívás szerint az egykori zuglói imaház „elbontása és a bontott anyagok elszállítása hulladéklerakó helyre” a nyertes ajánlattevő feladata lesz.
Ajánlattételi felhívást tett közzé a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a Jávorka Ádám utca 15. szám alatt található ingatlan hasznosítására, értékesítéssel vagy ingatlannal történő ellentételezéssel. Az itt található egykori zsinagóga, mára romos épületének értékesítésére tett határozati javaslatot 32 igen, 10 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el a BZSH Közgyűlése 2023 decemberében.

A Bosnyák tér közelében lévő egykori zsinagóga épülete már régóta kritikus állapotban van. Egykori funkciójára csupán az oldalhomlokzat feletti Dávid-csillag emlékeztet. A Zuglói Önkormányzat 2018-ban kerületi helyi védelem alá helyeztette az épületet, a kerületi építéshatósági osztály azonban nem látta biztosítottnak a védett értékek védelmét, mivel egy önkormányzati dokumentáció szerint „a karbantartási munkák elvégzésére felszólított tulajdonosok 2017 óta nem tettek eleget a kötelezettségeiknek”.
A 24.hu cikkéből kiderül, hogy a zsinagógát Zugló egyik legrégebbi házából, egy 1870-es években épült nyaralóból alakították ki az 1910-es években. A II. világháború előtti időszakban a zuglói zsidó közösség öt másik imaházat is felavatott, ezek közül már csak a Thököly úti zsinagóga működik.
A Jávorka Ádám utcába a holokausztot követően is visszatértek a hívek, az épület egészen 1988-ig imaházként működött. Igaz, a háborúban elpusztult az eredeti épület templomként szolgáló szárnya, ezért a háborút követően a jelenleg még éppen csak álló, korábbi kultúrteremben alakították ki a zsinagógát, amelyet 1948-ban ismeretlenek megrongáltak.

A folyamatosan romló állapotú épületet a rendszerváltást követően a Habonim Dror zsidó ifjúsági szervezet használta egy ideig. A ’90-es években pedig még az is felmerült, hogy egy holokauszt tematikájú kiállítást költöztetnének az egykori zsinagógába, ebből azonban végül nem lett semmi.
Legutóbb egy fiatal építész, Kuklis Tibor diplomamunkájában játszott el az épület „újraélesztésének” gondolatával. Elmondása szerint azért esett erre az épületre a választása, mert fontosnak gondolja a még meglévő, de kihasználatlan történeti épületeket megőrzését. A tervben az építész funkcionálisan igyekezett továbbvinni a zsinagóga, mint a gyülekezet helyének szellemiségét, még ha a szakrális háttér meg is szűnt mára.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
