Egy Magyarországon egyedülálló fazsinagóga maradványai a Zsidó Múzeumban

Az írás a falon – Mikdás Meát címmel nyílik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában Náznánfalva fából épített zsinagógájának maradványai állnak.

Az egykori Magyar Királyság területén nem volt szokás, hogy egy-egy zsidó közösség fából építsen magának zsinagógát, de mégis van rá példa: az erdélyi Náznánfalva zsidósága fából emelt zsinagógát a XVIII. század második felében. A több száz éves épület a XX. század közepére sajnos teljesen elpusztult, ezért különösen becsesek azok a megmaradt darabjai, amelyek 1941-ben kerültek a budapesti zsidó múzeumba.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár fiatal munkatársát, Király Mátyást olyannyira megragadta a téma, hogy éveken át kutatta és tanulmányozta a kis erdélyi közösség zsinagógájának történetét. Többek között az ő kutatómunkájának eredménye, hogy Az írás a falon – Mikdás Meát címmel megnyílhat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában a náznánfalvi maradványok állnak.

A tárlat megnyitója a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban lesz február 2-án, vasárnap délután 5 órától. Helyszín: Budapest, VII. kerület, Dohány utca 2. szám, II. emeleti kiállítótér.

Fotó: Ritter Doron / Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A kiállításról szólva Király Mátyás elmondta: ez a kutatás igazán különleges és fontos a múzeum életében, mivel a vészkorszak félresöpörte a tudományos színtérről a megmentett paneleket, így azok évtizedekre feledésbe merültek, pedig a megmaradt tárgyak egészen különleges világba engednek betekintést.

Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem élhettek zsidók, ezért a város külterületén, a Barcsay család náznánfalvi birtokán telepedtek meg, ahol 1747-ben fából emeltek zsinagógát maguknak. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain festett imaszövegek voltak olvashatók. A Magyarországon egyedülálló fazsinagógára egy levél már 1910-ben felhívta az akkor frissen alapított Zsidó Múzeum figyelmét. Végül 1941-ben tudtak megszerezni egy darabot a fazsinagóga festett mennyezetéből, amikor a trianoni béke értelmében Romániának ítélt területet a bécsi döntés átmenetileg újra Magyarországhoz csatolta.

Az fenti képen látható, 1780-ból származó festett deszkaelemeket Balázs György szállította 1941-ben a budapesti zsidó múzeumba, ahol azokat a marosvásárhelyi zsidó hitközség ajándékaként leltározták. A becses tárgyat Kovács Levente és Ördög Edit restaurálta 2016-ban. Ez a tárgy is megtekinthető lesz a múzeum új tárlatán.

Még több Kibic

A Lefkovicsék gyászolnak is díjat kapott a 44. Magyar Filmszemlén

2025.02.10.3 óra ago
13 év után a Corvin mozi adott otthont az eseménynek.

Mától a hazai mozikban a zsidó kisfiút rejtegető magyar varrónő története

2025.02.06.4 nap ago
A Borbély Alexandra főszereplésével készült Emma és a halálfejes lepke című film a szlovák történelem több traumatikus epizódját is feltárja, amelyeket a társadalom még mindig nem dolgozott fel megnyugtatóan.

Jubileumi vetítéssel ünnepelték A napfény íze című film bemutatásának 25. évfordulóját

2025.02.05.5 nap ago
A Torontóban rendezett vetítés teljes bevételét a Torontói Holokauszt Múzeum és a Stand With Us szervezet tevékenységének támogatására ajánlották fel.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »