Kevesen voltak, akik Auschwitzban megélték a szabadulást

Az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 80. évfordulójára emlékeztek.

Kevesen voltak, akik Auschwitzban megélték a szabadulást, és most már csak maroknyi túlélő van a világon – szögezte le Marian Turski zsidó-lengyel származású holokauszt-túlélő hétfőn, az auschwitz-birkenaui náci német haláltábor felszabadítása 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

„Mindig csak egy kicsiny kisebbséget alkottunk, mi, akik annak idején pozitívan jutottunk át a szelektáláson” – jelentette ki a ceremóniát nyitó beszédben Marian Turski.

„Egészen kevesen voltak azok, akik megélték a szabadulást. Most mindössze maroknyian maradtunk”

– tette hozzá.

Figyelmeztetett arra, hogy manapság „megfigyelhető az antiszemitizmus nagy növekedése”. Bátorságot kell tanúsítani, amikor ma a Hamász palesztin terrorszervezet tagadni próbálja a 2023. október 7-i mészárlást, vagy amikor összeesküvés-elméletek azt állítják, hogy „minden rossznak a hátterében a meg nem határozott társadalmi csoportok összeesküvése áll, amely kapcsán sokszor a zsidókat emlegetik” – fogalmazott Turski.

A 98 éves Marian Turski, a Nemzetközi Oswiecimi Tanács tagja, a megemlékezésen felszólaló négy túlélő egyike volt. Tanúságot tett továbbá a 94 éves, lengyel Janina Iwanska, akit 14 évesen, az 1944-es varsói felkelés során deportáltak Auschwitzba, a 86 éves Tova Friedman, valamint a 99 éves Leon Weintraub volt auschwitzi fogoly, aki több lágert, valamint a németek által megszállt Lódz városában létesített Litzmannstadt gettót is megjárta.

Felszólalt továbbá Piotr Cywinski, az auschwitzi emlékhely igazgatója, valamint Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is, aki leszögezte:

az Auschwitzból eredő tanulság nemcsak a zsidókra, hanem az egész világra vonatkozik. Hitler először a zsidókat támadta meg, de a háború befejezéséig több mint 60 millió ember hunyt el

– emlékeztetett Lauder.

Az auschwitzi ceremónián több mint 50 túlélő vett részt, valamint közel 60 ország magas rangú küldöttségei. Izraelt Joáv Kis oktatási miniszter képviselte.

A vendégek között volt Sulyok Tamás köztársasági elnök, III. Károly brit király, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke. Az ukrajnai háború miatt Oroszországot „nem tájékoztatták” a megemlékezésről.

Az auschwitzi megemlékezés előtt III. Károly a Krakkóban élő holokauszt-túlélőkkel találkozott. A brit uralkodó hangsúlyozta, hogy az idő múlásával fogyatkoznak a túlélők, és az emlékezés felelősségének terhe egye jobban nyomja a ma élő és a még nem született nemzedékek vállát.

„Fel kell idéznünk, milyen mélyre süllyedhet az emberiség, ha a gonoszt engedik elburjánzani”

– mondta III. Károly. Felidézte a túlélők tanúságtételét, a többi között az angliai magyar holokauszt-túlélő, az októberben elhunyt Lily Ebert emlékét, akik „mind arra tanítottak minket, hogy becsüljük meg a szabadságunkat, szálljunk szembe az előítéletekkel, és soha maradjunk tétlenek az erőszakkal és a gyűlölettel szemben”.

A náci Németország eredetileg a lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben az Auschwitz I. koncentrációs tábort a Harmadik Birodalomhoz csatolt lengyel területen. A birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében.

Az auschwitz-birkenaui tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel. A nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg a táborkomplexumban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a táborban.

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak. Legtöbbjüket – az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert – érkezésük után azonnal gázkamrában gyilkoltak meg, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelektálások során küldtek a halálba.