Akár Izraelhez is csatlakoznának a szíriai drúzok

A szíriai drúz kisebbség képviselői az interneten pénteken terjesztett videóüzenetükben Izraelhez csatolásukat kérték, hogy ne kelljen az új szíriai kormány fennhatósága alatt élniük.

Az izraeli-szíriai határhoz közeli Hader nevű szíriai drúz faluban tartott gyűlésen felvett videóüzenetükben azt kérték a drúz kisebbség képviselői az izraeli hadseregtől (IDF), hogy csatolják őket Izraelhez. „Mi a sorsunk?” – kérdezi a felvételen az egyik megszólaló, és a közönség azt válaszolja a költői kérdésre: „Izrael.”

„Hader népének nevében, ha választanunk kell, akkor a kisebbik rosszat választjuk. A Golán-fennsík izraeli részéhez akarunk csatlakozni, hogy megőrizzük becsületünket. És ez minden környező falvat érint, mert Háder sorsa az egész régió sorsa. Azt kérjük, hogy csatlakozzunk a Golánon élő népünkhöz, szabadságban és méltóságban éljünk”

– mondták.

Ugyanakkor a szíriai ellenzék meg nem nevezett aktivistája a Ynet című izraeli hírportállal azt közölte, hogy ez a kérés nem alapul konszenzuson, noha többfelé jelentek meg efféle felhívások. De más dél-szíriai csoportok tiltakozásuknak és aggodalmuknak adtak hangot, amikor értesültek erről az ügyről.

A Ynetnek nyilatkozó izraeli katonai szakember szerint „tartanak tőle, hogy fegyveres dzsihadisták érkeznek az izraeli határhoz, és ezért megnyugtatja őket a drúz kisebbség jelenléte a határ túloldalán, különösen Hadernál.”

A drúz vallási vezetést Izraelben nagyon aggasztja a határon túli drúzok sorsa, mert a dzsihadisták már sok drúz közösségben, főként Damaszkusz és Észak-Szíria területén elkezdték követelni a drúzoktól, hogy adják át fegyvereiket. „Ez egzisztenciális veszélyt jelent számunkra, és ezért együttműködünk az izraeli biztonsági erőkkel, hogy megvédjük a szíriai drúz kisebbséget minden veszélytől” – nyilatkozta egy izraeli drúz vallási vezető a lapnak.

Szíria és Izrael határán számos drúz családot kettészakított az 1967-es háború, mely után a Golán-fennsíkon négy drúz falu Izraelhez került, miközben rokonaik Szíriában maradtak.

A drúzok még Aszad bukása előtt átvették az irányítást a szíriai központjuknak tekintett al-Sveida város felett, ahol előzőleg több százan tüntettek a főtéren. Többen meghaltak a szíriai hadsereggel kirobbant összecsapásokban, s a drúz milíciák a városban elfoglaltak egy rendőrőrsöt és a központi börtönt, ahonnan az összes foglyot elengedték.

Aszad idején Szíriában a kisebbség képviselői szerint korlátozták és akadályozták a drúz közösség függetlenségét. A szíriai drúzok vallási vezetője, Hekmat al-Hadzsri sejk „zöld utat” adott a rendszer elleni fellépésre, noha a drúz vallás szerint a közösség tagjai mindig lojálisak az adott politikai hatalommal.

Izraelben közel százötvenezer tagból álló drúz kisebbség él, akik állampolgári jogokat élveznek, és a férfiak bevonulnak az izraeli hadseregbe, ahol gyakran főtiszti rangig jutnak.