Hiába a Mazsihisz álláspontja, miszerint az antiszemita Csurkát nem kellene a nemzeti kánonba emelni.

Csurka István mellszobrát szombaton avatták fel a lakitelki Hungarikum Ligetben. A szoborállítást az antiszemita író, politikus munkásságának szentelt konferencia és egy előtte tisztelgő beszélgetős műsor előzte meg a köztévén. A Csurkát rehabilitáló törekvések élén Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója áll, aki az MTI tudósítása szerint a szoboravatón arról beszélt, hogy

Csurka Istvánt azért azonosították antiszemitaként, mert az „nagyon is kapóra jött” Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel „ússzák meg az elszámoltatásukat”.

Az avatóünnepségen részt vett Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, valamint Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Lakitelken működő Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. A bronzszobrot Lantos Györgyi szobrászművész készítette, és Kókai Géza, Lakitelek lelkipásztora áldotta meg.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) korábban hivatalos állásfoglalást tett közzé amely szerint

Csurka Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a szoborállítást kezdeményező, akinek a munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít.