Trump és Izrael: a Közel-Kelethez másféle megközelítés kell

Izraelnek akár jól is jöhet Donald Trump megválasztása, de az elnök kiszámíthatatlansága miatt tartanak is tőle. Szakértők vitatták meg a Merkaz rendezvényén az amerikai választások Izraelre való hatásait.

A megválasztott amerikai elnök, Donald Trump beiktatásáig a Biden-kormányzat próbálkozik valamilyen eredményt felmutatni, a világ és Izrael pedig kivár. Nagyjából ezzel az első mondattal össze is lehetne foglalni röviden az Amerika választ, Izrael megérzi? című beszélgetést, amelyet a Merkaz – Héber és Izraeli Kulturális Központ szervezett abból a célból, hogy szakértők segítségével elemezzék Izrael helyzetét az amerikai választások után. Az eseményen Németh Noémi, a Partnership2Gether program koordinátora Werner Gábor biztonsági szakértőt, Csepregi Zsolt Közel-Kelet szakértőt és Bihari Ádám újságíró, riportert kérdezte.

Mint az többször is elhangzott a beszélgetés során Trump kiszámíthatatlansága miatt elég nehéz előrelátni, hogy milyen lesz az új amerikai adminisztráció Izrael-politikája. A szakértők előzetesen azt próbálták elemezni, hogy mi vezetett egyáltalán oda, hogy az amerikaiak elfordultak a Demokrata Párttól. Csepregi Zsolt szerint az emberek jobban ismerték Trumpot, mint Kamala Harrist, és elhitték neki, hogy ő majd meg fogja tudni oldani a problémáikat. Mindenesetre a zsidók, főként az izraeliek, örültek Trump megválasztásának, korábbi Izrael-barát politikája miatt.

Nem egyszerű átlátni azonban a zsidó szavazatokat, mutatott rá Bihari Ádám. Egyrészt a Brooklynban élő ortodoxok, valamint a liberálisabb környéken élő zsidók körében erősödött Trump népszerűsége, de az amerikai zsidók nagy többségében azért még mindig a demokrata jelöltnek adták a voksukat. Ezzel együtt a Michigan államban élő jelentős muszlim közösség azért szavazott Trumpra, mert Bident és Harrist túlságosan Izrael-pártinak tartották.

Werner Gábor szerint az eddigi bejelentések alapján viszont inkább az látszik, hogy sok Izrael-párti figura kerülhet be a kormányzatba. Trumpot ennek ellenére nehéz egyféle állásponttal társítani. A biztonsági szakértő úgy látja, lesz olyan ország, amely Trump megválasztása miatt rosszabbul fog járni Izraelnél.

A szakértők azon a véleményen voltak, hogy Trump kiszámíthatatlansága miatt nem lehet tudni, mit fog tenni, de a fékek és egyensúlyok az Egyesült Államokban még működnek. A szenátus például még kiszűrheti az alkalmatlan jelölteket. Amire már csak azért is nagy szükség lenne, mert – mint ahogy Werner Gábor fogalmazott – ha egy kaotikus rendszerbe rossz emberek kerülnek, az életveszélyes lehet.

Csepregi Zsolt elmondta, hogy az Egyesült Államok egy szabályalapú világrendet tart fent, amit az olyan latorállamok, mint Irán megpróbálnak lebontani. Az USA pedig olyan országokkal szövetkezik, amelyeknek az általa fenntartott világrend megfelel. Ilyen ország Izrael is, amely az USA nélkül is képes lenne megvédeni magát. A nemzetközi rendszerben azonban bele van kódolva a két ország kapcsolata.

Amiben nem teljesített jól a Biden-adminisztráció, az a nemzetközi közvéleményben egyre erősödő Izrael-ellenes narratíva megfékezése. Werner Gábor az amerikai egyetemeken egyre aggasztóbb méreteket öltő Izrael-ellenes tiltakozásokat hozta példának. Ebben akár változás is várható Trump elnöksége alatt, bár a megválasztott elnök megtűri a szélsőjobboldali ideológiákat is.

Bihari Ádám szerint veszélyes, hogy a korábbiaktól eltérően már nem csak Európában, de az Egyesült Államokban is megugrott az antiszemita incidensek száma a háború kapcsán. Említette a párhuzamot a vietnámi háború elleni tiltakozásokkal a ’60-as években, amelyekben sok zsidó is részt vett. Most azonban mással néznek szemben az amerikai zsidók, hiszen a hozzájuk köthető ország ellen zajlanak a tiltakozások. Csepregi Zsolt felidézte a Harvard és más amerikai egyetemek vezetőinek kongresszusi meghallgatását, amelyen nem voltak hajlandóak egyértelműen kijelenteni, hogy a zsidók kiirtására való felszólítás gyűlöletbeszédnek számít. Trump egyébként pont az erre vonatkozó kérdést feltevő republikánus képviselőt, Elise Stefanikot nevezné ki az USA következő ENSZ-nagykövetének.

Trump admisztrációjonak bizonyosan több arca lesz, kérdés, hogy odacsap-e majd az új kormányzat az egyetemeknek az Izrael-ellenes tiltakozások miatt. Valamint, hogy lesznek-e olyan törekvések, mint korábban az Ábrahám-megállapodások voltak, és sikerül-e majd új országokat bevonni ebbe az egyezménybe.

A Közel-Kelethez másféle megközelítés kell, jelentette ki Werner Gábor, aki szerint a terrorizmust katonai eszközökkel csak visszaszorítani lehet. Rövid távon nem fog megoldódni az izraeli-palesztin konfliktus a gázai áldozatok magas száma miatt. Irán kérdése szintén meghatározó lehet a térség jövőjét illetően. Izraelnek nem célja az iráni társadalmat sokkolni, mint ahogy azt Gázában tette, abban a reményben, hogy az ott élők a rezsim ellen is fordulhatnak akár.

Bihari Ádám felhozta a magyar sajtó szerepét, amely szerinte a konfliktussal kapcsolatban alulteljesített. Ennek oka, hogy mindent a hazai politika szemüvegén keresztül néznek, és a ha Orbán Viktor jóban van Netanjáhuval, akkor a hazai független sajtó a palesztinok oldalán lesz elfogult. Ez pedig azért lehet veszélyes, mert felmerülhet, hogy más témákban sem lesz hiteles a tájékoztatás. A másik, hogy Nyugaton általában nem értik, hogy mennyire fontos az elrettentés szerepe abban a térségben.

A háborúval kapcsolatban Csepregi Zsolt megjegyezte, hogy nincs kivel tárgyalnia Izraelnek, a Hamász nem fogja egyhamar visszaszolgáltatni a túszokat, akik közül nem tudni, hányan vannak még életben. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a háborús cél nem volt pontosan definiálva, így nem lehet tudni, mit jelent a Hamász felszámolása. Ez utóbbiban, valamint a Hezbollah gyengítésében és Irán egyensúlyának kibillentésében a Trump-adminisztráció nem fogja tudni Izraelt segíteni.

Werner Gábor nem gondolja, hogy az Egyesült Államok szeretne majd belefolyni a háború utáni rendezésbe, amiről egyelőre semmit sem lehet tudni. Azt is nehéz megmondani, hogy mi lesz a túszok sorsa. Netanjáhunak nincs terve a háború utánra, véli Bihari Ádám. Trump viszont minél előbb be akarja majd fejezni a háborút.