Lehetnek-e érzékenyek a zsidók a háború gázai áldozataira?

Antiszemitizmus Magyarországon október 7. után címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Political Capital a Bálint Házban, ahol a résztvevők között valódi vita alakult ki a háború gázai áldozatai kapcsán.

Az utóbbi időben több kutatás is foglalkozott az Izrael ellen a Hamász által elkövetett október 7-i terrortámadás magyarországi hatásaival. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV), valamint a Political Capital (PC) az antiszemitizmusban megjelenő változásokat mérték fel, míg Félix Anikó, Surányi Ráchel és Gerő Márton szociológusok a hazai zsidóság állapotát vizsgálták.

A PC két kerekasztal-beszélgetést is szervezett a téma széleskörű megvitatására: egy zártkörű eseményt zsidó szervezetek képviselőivel, illetve szerda este a Bálint Házban egy nyilvános panelt, amelyen Hunyadi Bulcsú, a PC szakmai vezetőjének beszélgetőtársai Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház Forrás Zsidó Tudástárának koordinátora, Örkény Antal, az ELTE professzor emeritusa és Seres László újságíró voltak.

A nagy számú érdeklődő is jelezte, hogy október 7. és a szörnyű támadás hatása mennyire kibeszéletlen téma a hazai közösségben. A beszélgetés előtt azonban még Szontagh Veronika, a Political Capital elemzője bemutatta az Antiszemita narratívák az online térben Magyarországon 2023-ban és 2024-ben című kutatás részeredményeit. A végső következtetések decemberben fognak írásos formában megjelenni.

Az viszont már most egyértelműen látszik, hogy a vizsgált hazai médiatermékek felületein, leginkább a kommentekben, október 7. után szinte a hétszeresére nőtt az új antiszemitizmusnak nevezett narratíva, amelyet Izrael-ellenesség és anticionizmus jellemez. Ezek a tartalmak az összes antiszemita megnyilvánulások 17,5 százalékát tették ki, és a második leggyakoribbak voltak a klasszikus antiszemita (21,8 százalék) narratíva után. A vizsgált hétezer tartalom 47 százalékát találták antiszemitának a PC kutatói.

A másik antiszemitizmus-kutatás, amelyet Örkény Antal professzor Csepeli Györggyel és Grajczjár Istvánnal készített a TEV megbízásából egy szélesebb kontextust nyújt a témáról. Nem feltétlenül azt próbálták mérni, hogy mennyi antiszemita van Magyarországon, inkább azt vizsgálták, hogy az egyébként igen összetett jelenség hogyan ágyazódik be a társadalomba. Ezért nem csak negatív, hanem pozitív állításokat is megkérdeztek a kutatásban résztvevőktől. Amellett, hogy 2023-ban 15 százaléknyi konzisztens antiszemitát találtak (ez 2024-re 17 százalékra nőtt) és 31 százaléknyi filoszemitát (ami 2024-re 29 százalékra csökkent), a kutatók azt is megállapították, hogy Izraelnek a zsidóságra való hatása belesimul az antiszemitizmusba.

És mindennek milyen hatása van a zsidó közösségre? Fritz Zsuzsa szerint egyértelműen rossz. Bár a kormány intézkedései miatt biztonságban érzik magukat a zsidók Magyarországon, ezt mégis nehéz kimondani, mert nem az a megfelelő út, ahogy az Orbán-kormány kezeli a helyzetet. Ami viszont a világban zajlik, az elég ahhoz, hogy rosszul érezzük magunkat, és ez a rossz érzés erősen jelen van október 7. óta a zsidó közösségben. Az is megmutatkozik, hogy emiatt komoly igény támadt a közösségi életre, maga a közösség azonban erősen polarizálódik, és sokan nem mernek Izraellel kapcsolatos negatív véleményt megfogalmazni, mert rögtön megkapják az Izrael-ellenes bélyeget. Ez a probléma egyébként a zsidó szervezetek vezetőivel folytatott zártkörű beszélgetésen is felmerült, valamint a három szociológus fentebb említett független kutatása is hasonló következtetésre jutott.

Seres László úgy látja, hogy a kutatások eredménye erősen kapcsolódik ahhoz, hogy Magyarországon nincs jelentős muszlim bevándorló közeg. Itt nem kergetik meg a zsidó diákokat az ELTE könyvtárában. Nyugaton azonban már elviselhetetlen méreteket ölt a muszlim antiszemitizmus. A másik, hogy itt a baloldal nem tematizálta az Izrael-palesztin témát, mint Nyugaton. A mainstream, független média viszont azt az Izrael-ellenességet hozza nálunk is, amit nyugati társaik. Ez Seres szerint nem szándékos, inkább lustaságból és az erőszak iránti közönyből fakad. Példának hozta, amikor a 444 egyik cikkének címében lövöldözésként említ egy terrortámadást, aminek izraeli halálos áldozatai voltak, vagy a BBC és a Guardian gyakorlatához hasonlóan nem nevezik a Hamászt terrorszervezetnek. A független média megpróbál ezekhez a más témákban hitelesnek számító lapokhoz igazodni, de Izraellel kapcsolatban ezek nem jó hírforrások, fogalmazott az újságíró.

A beszélgetés azután váltott át valós vitává, hogy Hunyadi Bulcsú a jogos Izrael-kritikáról és a gázai háborúval kapcsolatos emberi jogi szempontokról kérdezett. Fritz Zsuzsa elmondta, hogy azt tapasztalja, a hazai zsidó közösség körében a fenti aggályok nem jelennek meg. Pedig lehet két igazság, október 7-re és a Gázában történtekre is lehet egyaránt borzalmas eseményként tekinteni. A zsidó buborékban azonban ezt nehéz kimondani, pedig mindenkinek joga van a véleményformálásra. Az október 7. után született izraeli verseket nemrég kiadó Rachel Korazim szavait idézte, aki azt mondta: „Még a traumában vagyunk.” Fritz Zsuzsa szerint ez lehet az oka annak, hogy még nem tudunk a témáról rendesen beszélni, hiszen most csak érzelmi reakciók vannak.

A fentiekkel szemben Seres László azon a véleményen van, hogy csak egyfajta objektív igazság létezik. Bár mindenkinek fájnak a gázai áldozatok, de ők a Hamász halottai. Izrael mindent megtesz, hogy ne legyen magas az áldozatok száma, és a Hamász által közölt több mint 40 ezer halott nem megbízható adat. A Hamász viszont mártírként ünnepli a halottakat a Gázai övezetben. Mivel október 7. egy zsidóellenes pogrom volt, ezért a zsidóknak nincs mit kezdeniük a gázai halottakkal. Az újságíró szerint az értük való aggódás nagyrészt az olyan civil szervezetek, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch a nyugati közvéleményt megtévesztő tevékenységének eredménye.

Nem lehet egy szintre emelni a kettőt

– jelentette ki Seres László, amit a hallgatóság egy részének lelkes tapsa kísért.

Zsidóként márpedig nem lehet ettől elvonatkoztatni, hangsúlyozta Fritz Zsuzsa, hozzátéve, hogy az izraeliek egy részének is fáj, ami Gázában történik, és ott sem mindenki ért egyet azzal, ahogy a háború zajlik.

Október 7. hatásával együtt is meg lehet fogalmazni kritikát

– mondta, amit szintén hangos taps követett, példát is szolgáltatva ezzel a beszélgetés elején említett megosztottságra a témával kapcsolatban.

Az esemény végé felé a közönség írásban átadott kérdései kapcsán az iszlamofóbia kérdése is felmerült. Seres László szerint ilyen nincs, és nem összemérhető az antiszemitizmussal. Azok beszélnek erről, akik el akarják bagatellizálni a zsidóellenességet, amiért nagy arányban a nyugati országokban élő muszlimok a felelősek. Miután Örkény Antal megjegyezte, hogy ez általánosítás és előítéletes gondolkodás, Seres László kifejtette, hogy túl sok olyan muszlim él Nyugaton, akik nem fogadják el a nyugati értékeket. A probléma leginkább a 2015 óta érkezett bevándorlókkal van, és ez a szélsőjobboldalt is erősíti.

Örkény Antal erre azt válaszolta, hogy nem érdemes kiemelni az antiszemitizmust az idegengyűlöletek köréből. Az általuk készített kutatás eredménye is azt tükrözi, hogy aki előítéletes, az a zsidókon kívül több más csoporttal szemben is az. A nyugati társadalmak pedig többnyire elfogadók a muszlimokkal kapcsolatban.

A beszélgetés itt megtekinthető: