A zsidóság nem specializáció

A Gólem Ifjúsági Társulat hivatalos közleménye a Színház- és Filmművészeti Egyetemen induló zsidó színművész specializáció kapcsán.

1920. szeptember 26.

Az Országgyűlés elfogadja a numerus clausus-törvényt.

2005. május 8.

Megalakul Magyarország első zsidó színháza. A Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központ az idei évadban ünnepli megalakulásának 20. születésnapját.

2018. szeptember

Megalakul a Gólem Ifjúsági Társulat és Tanoda, ami idén kezdte 7. évadát.

2024. november 7.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem zsidó színművész specializációt indít a 2025/26-os tanévben.

A Gólem Ifjúsági Társulat nem zsidó társulat. Nem kötnek minket olyan feltételek, mint héber nyelvtanulás vagy a judaizmusban való jártasság. Színházat csinálunk, vallási hovatartozás és minden más megkötés nélkül. A zsidóság nem specializáció, ebben az esetben valami más, megmagyarázhatatlan, értelmezhetetlen és nem mellesleg félelmet keltő kategorizálás. Mondjuk ezt úgy, hogy egy zsidó kulturális intézményben dolgozunk és tanulunk évek óta. A színház szeretete és a szakma iránti elköteleződés köt össze minket – és köt minket a Gólem Színházhoz. Mert a színházcsinálás erről szól.

A következő kérdések fogalmazódtak meg bennünk:

• A pozitív kirekesztés nem ugyanúgy kirekesztés?

• Lesz cigány színművész képzés is? Meg keresztény magyar színművész képzés? Vagy utóbbi már létezik és az ideológiai nevelés “vádjainak” visszautasítása hamis?

• A színész nem egyszerűen jelzőktől mentesen csupán “színész”?

• A Színház- és Filmművészeti Egyetemen hogyan fogják megkülönböztetni a “zsidó színművészeket” és a “nem zsidó színművészeket”? Bármi ötlet?

• A zsidó kultúra népszerűsítésének érdekében mekkora támogatást kapnak a már meglévő zsidó kulturális intézmények? Vagy a teljes összeg elment már az EMIH kezdeményezésére épülő intézmény felhúzására?

• Miért kell egy színházra úgy tekinteni, mintha nem helyezkedne el a kulturális térképen? Miért kell “delete” gombot nyomni egy színházi alkotóközösség munkájára?

• Nem az lenne az egészséges, hogy mindannyian a saját terünkben, hitelességgel és egy elcsépelt kifejezést használva, szabadon! alkothassunk? Vagy ez ennyire utópisztikus megközelítés? Feltétlen szükséges politikai érdekeket fókuszba helyezve megszabni és kijelölni a színházi élet irányát?

• És végül: félnünk kell-e amiatt, hogy nemtetszésünket fejezzük ki a témát illetően (gondolva itt esetleg jövőbeli szakmai ellehetetlenítésre), vagy még azért morfondírozhatunk azon, hogy lesz lehetőségünk a pályán elhelyezkedni?

Kedvenc saját darabunkat idézve:

“Ne, ne, ezt ne, ne, ne csináld, ezt ne, ne csináld!”

Mi, a Gólem Ifjúsági Társulat tagjai, Magyarország első és jelenleg egyetlen működő zsidó színházának ifjúsági társulata határozottan elutasítjuk ezt az újabb, felháborítóan félrevezető és kirekesztő intézkedést, amit a magyar színházi életre rákényszerítenek.

Ui.: Nem vesztegetett meg minket Borgula András (Magyarország első és jelenleg egyetlen működő zsidó színházának alapítója és művészeti vezetője) a legkiválóbb sólettel sem, hogy közöljük aggályainkat, önálló gondolatainkat!

Gólem Ifjúsági Társulat: Bagoly András, Dajka Szúra Szeréna, Erbszt Annus, Falusi Csenge, Hérincs Frida, Lendvai Péter, Mach Máté, Páli „Svéd” Szabolcs, Szirmai N. Szonja, Sefel Rebeka, Szabó Flóra, Urmai Blanka