Szeged és Szolnok után Frojimovics Kinga és Molnár Judit történészek a Debrecen térségében élő zsidóság 1944-1948 közötti helyzetét és történeteiket tárják az olvasók elé.
A Szegedi Zsidó Hitközség épületének dísztermében mutatták be a Frojimovics Kinga és Molnár Judit történészek által szerkesztett Debrecen-Strasshof-Debrecen – Tények és emlékek a Bécsben és környékén „jégre tett” Debrecenből deportáltakról című kötetet. A műben a térségben élő zsidóság 1944-1948 közötti helyzetét és történeteiket tárják az olvasók elé, írja a szeged.hu.
A magyarországi zsidóság 1944-es deportálásáról harmadik kötetét adta ki a szegedi szerzőpáros. Az előzőek Szeged és Szolnok helyzetét mutatták be. A lapnak nyilatkozva Molnár Judit elmondta, hogy öt évvel ezelőtt született az a gondolat, hogy ne csak azokkal foglalkozzunk történészként, akiket Auschwitzba deportáltak, hanem azokkal is, akiket Strasshofba.
A Strasshof és Bécs környékén lévő munkatáborokban 15 ezer olyan zsidó dolgozott, akiket Szegedről, Debrecenből és Szolnokról deportáltak. Gyakorlatilag rabszolgapiacon osztották szét őket különböző munkákra, és bizony a gyerekeket is dolgoztatták azon túl, hogy az utolsó hetekben-hónapokban pedig egész egyszerűen lemészároltak egyes csoportokat.
A könyveket diákoknak is szánják. Az oktatásban is tudják használni a köteteket, hiszen ezekből a dokumentumokból a tanárok is tudnak válogatni, személyes történeteken keresztül bemutatni, hogy mi történt. Molnár Judit szerint a középiskolában nem foglalkoznak a témával úgy, ahogy kellene. Megemlítik ugyan, de nagyon keveset tudnak a diákok magáról Auschwitzról és arról, hogy Magyarországról 1944 tavaszán-nyarán 440 ezer embert deportáltak a halálba, magyar állampolgárokat, egyszerűen azért, mert zsidónak minősítették őket.
A szeged.hu tudósítása szerint a könyvbemutatón elhangzott, hogy az egyik esten, amit a debreceni rabbi házában rendeztek, részt vett két beregszászi zsidó vendég, akik figyelmeztették társaikat a deportálásokról, de a jelenlévők nem igazán hallgattak rájuk, mivel nem akartak tudomást venni a helyzetről és valószínűleg el sem tudták képzelni, hogy ez velük is megtörténhet.
Molnár Judit elmondta, hogy a harmadik kötet kiadása után is folytatják a kutatást, és a jövőben egy weboldalt is létrehoznak majd, ahol nyilvánosan is elérhetőek lesznek a kutatási anyagaik. A Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Politológiai Tanszéke és a Szegedi Magyar-Izraeli Baráti Társaság által kiadott Debrecen-Strasshof-Debrecen című kötet az SZTE egyetemi könyvtár honlapján pdf formátumban szabadon elérhető.
