Az antiszemitizmus Magyarországon is új köntöst kapott október 7. után

Két friss kutatás eredménye is arra jutott, hogy Magyarországon is erősödött október 7. után az Izrael-ellenességen alapuló antiszemitizmus. A Political Capital ennek okán rendezett zártkörű kerekasztal-beszélgetést a témában.

Antiszemitizmus és a zsidó közösség Magyarországon október 7. után címmel rendezett zártkörű kerekasztal-beszélgetést szerdán a Political Capital (PC). A beszélgetés apropóját két friss antiszemitizmus-kutatás eredménye adta. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) által készíttetett közvélemény-kutatás a 2023. október 7-i Hamász terrortámadást követően és 2024 márciusában vizsgálta a magyarországi zsidósággal kapcsolatos attitűdöket és az antiszemitizmust Magyarországon. Míg a PC kutatása az online antiszemita narratívákat vizsgálta Ez utóbbi kutatás eredményeit decemberben fogják írott formában közölni.

A TEV kutatása szerint a magyarországi lakosság egynegyede tekinthető erősen antiszemitának. Bár az antiszemitizmus nem különíthető el az általános értelemben vett előítéletességtől és idegenellenességtől, legfontosabb eredője a zsidók feltételezett hatalma, befolyása. Ezt megerősíti a PC kutatása is, amely szerint antiszemita narratívák gyakorlatilag bármilyen téma kapcsán előkerülnek, legyen az Magyar Péter vagy Zelenszkij ukrán elnök.

A PC kutatásának eredményéből látható, hogy az antiszemita narratívák mértéke érdemben nem változott, viszont október 7. után a sokszorosára nőtt az Izrael-ellenességen alapuló antiszemitizmus a vizsgált felületeken, amelyek a hazai média összes nagyobb szegmensét (független, kormánypárti, baloldali, szélsőjobbos, álhír) lefedték. Az új antiszemitizmusnak is nevezett jelenség erősödése pedig egyértelműen október 7. következménye. A vizsgált tartalmak 47 százaléka volt antiszemita és további 5 százalék volt potenciálisan antiszemita. Az antiszemita tartalmak zömében nem a cikkekben, hanem a hozzáfűzött kommentekben jelentek meg.

A kerekasztal célja ezért kutatókkal, a zsidó közösség képviselőivel, valamint más kisebbségi és vallásos közösségek képviselőivel beszélgetni és tapasztalatot cserélni arról, hogyan hat az október 7-ei terrortámadás és az azóta zajló háború a zsidóság megítélésére és a magyarországi zsidó közösség helyzetére. A beszélgetés zártkörű jellege miatt a részvevők és a hozzászólók neveit nem közöljük.

A TEV kutatása először vizsgált negatív és pozitív narratívákat. Fontosabb megállapításai között szerepelt, hogy a magyarországi zsidók biztonságban vannak, aggasztó ugyanakkor, hogy növekszik a zsidósággal szembeni távolságtartás. Az egyetértés a közös kulturális gyökerekkel csökken, csakúgy mint a mindannyian magyarok vagyunk érzése és a holokauszt miatti bűntudat. Magyarországon egy egységes masszaként tekintenek a zsidóságra annak sokszínűsége ellenére, és ez politikai meggyőződéstől független jelenség.

Az antiszemitákra általában jellemző az idegengyűlölet, a zsidókon kívül még másik 3-4 csoportot is elutasítanak, ráadásul úgy gondolják, hogy ők vannak többségben a társadalomban. Ezért is lehetséges, hogy arra a kérdésre, segítenének-e egy buszon megtámadott zsidó személynek, az antiszemiták részéről nemleges válasz érkezett.

A hazai antiszemitizmus fókusza elmozdult. Míg a holokauszt megkérdőjelezése 23 százalékban jellemző, addig az Izrael politikájának elítélése már 28 százalékban, mindkettő együtt pedig 49 százalékban. Az látszik kirajzolódni, hogy az antiszemitizmus kapott egy új köntöst október 7-tel.

Ezzel együtt az antiszemiták között is vannak olyanok, akik támogatják Izraelt. Ennek oka lehet, hogy Izraelt az erőhöz társítják, ami eltér az általuk gondolt gyenge zsidók képétől. Ehhez kapcsolódik ugyanakkor, hogy minél kevesebb zsidót ismer valaki, annál erősebben tetten érhető nála a zsidó ellenes attitűd.

A beszélgetés során szóba került, hogy a filoszemiták, közülük is leginkább az evangéliumi keresztények körében érzékelhető egyfajta jó és rossz zsidókra való felosztás. Míg például Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jó zsidónak számít, akit támogatnak, addig egy LMBTQ zsidó ember már nem az.

Felmerült továbbá, hogy a hazai zsidó közösségen belül ellehetetlenül a vita október 7. kapcsán, és nagyon nehéz az eltérés mainstreamtől ebben a témában. Emiatt pedig nehéz megfelelő választ adni az Izrael-ellenes antiszemitizmus erősödésére. Márpedig paradigmaváltásra lenne szükség abban, ahogy Izraelről gondolkodunk, és az új antiszemitizmus jelenségét közösségi szinten kellene megoldani.

Elhangzott, hogy Magyarországon még nem érzékelhető olyan szinten a jelenség, hogy reagálni kellene az informális oktatásban az új antiszemitizmus kérdésére. Lehetséges, hogy ezért nem beszélünk erről a zsidó közösségben. A kutatók mindenesetre egy új módszertan kidolgozásával próbálják mérni a jelenség hazai mértékét.

A témában legközelebb jövő hét szerdán (november 13-án) a Bálint Házban rendez immáron nyilvános panelbeszélgetést a Political Capital, ahol bemutatják friss kutatásuk eredményeit. Hunyadi Bulcsú, a PC szakmai vezetőjének beszélgetőtársai Fritz Zsuzsa, Forrás Zsidó Tudástár koordinátor, Bálint Ház, Örkény Antal professzor emeritus, ELTE TáTK és Seres László újságíró lesznek.

A beszélgetés célja megvizsgálni, milyen hatása van az október 7. óta zajló eseményeknek Magyarországon. Változott-e a magyarországi zsidó közösség helyzete és megítélése? Változott-e Izrael megítélése? Változott-e az antiszemitizmus szintje és jellege? Milyen antiszemita narratívák vannak jelen, hogyan változtak ezek október 7. óta?

További részletek: https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3460