Fahidi Éva öröksége a fény, mostantól egy új díj állít emléket szellemiségének

A nemzetközi díjat minden évben Fahidi Éva születésnapján vehetik majd át azok, akik azért dolgoznak, hogy az új generációk egy olyan világban éljenek, ahol sokkal kevesebb a gyűlölködés és sokkal több az elfogadás.

2024. október 22-én, Fahidi Éva születésének 99. évfordulóján Fischer Ádám karmester és Andrási Andor, Éva élettársa a Bálint Házban jelentették be a díj megalapítását.

A beszédek előtt Fahidi Éva sugárzó személyiségére emlékezett a közönség egy rövidfilmmel, amely Éva legfontosabb üzenetét közvetítette a fiatal generációknak:

„Az a küldetésem, hogy megpróbáljam elhinteni a gyermekek lelkében, hogy mi emberek különbözünk egymástól, de attól még az egyik ember ne gyűlölje a másikat. Nincs más segítség, mint a tudás.”

Fischer Ádám személyes emlékkel indította útjára a frissen alapított díjat: „Éva az utolsók egyike volt, aki még emlékezett a születésemre és ismert engem kisgyerekként.”

Éva, mint Hamlet, tudta, merre halad a világ – „Ó, az én próféta lelkem!”

Egy hónappal 2023. október 7. előtt halt meg, és erre a tragédiára még ő sem számított.

Azért vagyunk itt, hogy Éva örökségét tovább vigyük egy egyre sötétebb világban, ennél fontosabb üzenet nem létezik. Éva tevékeny szellemi örökösei számára alapítottuk a díjat – mondta végül Fischer Ádám.

Andrási Andor, a Sztehlo Alapítvány alapítója, Éva élete utolsó évtizedének társa arról beszélt, hogy eredetileg kizárólag eszmei díjban gondolkodtak, később merült fel, hogy anyagi támogatás is jó lenne a gyűlölet ellen munkálkodók számára.

Szeretnénk mindenkit arra biztatni, hogy gondolkodjanak azon, ismernek-e olyat a környezetükben, aki érdemes lehet a díjra, tette közzé az alapítók felhívását Andrási Andor. A javaslatokat támogató referenciákkal várják arról, kik azok a személyek, akik a gyűlölet és kirekesztés elleni tevékenységükkel a legtöbbet teszik a megértésért.

A döntés minden évben nyár végén fog megszületni, és 2025-ben, Fahidi Éva századik születésnapján adják majd át első alkalommal a díjat, amely Weisz Anikó szobrászművész munkája, aki Éva lágerbeli társa volt. A kis szobor kettejüket ábrázolja, Anikó lehajol, az ő alakja a kényszermunka szenvedését szimbolizálja, Éva felfelé néz, ő maga a fény és a szabadság.

Ezután a JCC Budapest – Bálint Ház igazgatója, Kenesei Marcell fejezte ki köszönetét, hogy a felemelő kezdeményezés intézményi hátterét biztosíthatták. Óriási megtiszteltetés, hogy a Bálint Ház közreműködőként vehet részt ebben a programban – mondta. Ha a Bálint Ház ember lenne, olyan szeretne lenni, mint Fahidi Éva: bátor, nyitott, elfogadó. A judaizmus egyik legfontosabb értéke a tanulás, és emberként a tudást mindig jó cselekedetekre kell használnunk.

A világban jelenleg nem sok fényt látunk, de Éva öröksége fény, és mi erre szeretnénk fókuszálni – folytatta Kenesei Marcell. Ez nem pusztán lehetőség, de komoly felelősség is, ezért egész tevékenységünkkel szeretnénk ennek az örökségnek szolgálatába állni – zárta beszédét a Bálint Ház igazgatója.