Máramaros megye egyik zsinagógájában hozzák létre az Erdélyi Zsidók Múzeumát

A tervezett múzeum Szinérváralja jelenleg restaurálás alatt álló zsinagógájában fog működni, ahol az egykori kóser hentesüzletet is felújítanák, udvarát pedig közparkká alakítanák át.

A Máramaros megyei Szinérváralja restaurálás alatt álló egykori zsinagógájában fog működni az Erdélyi Zsidók Múzeuma – jelentette pénteken az erdélyi Krónika a zsidó örökség ápolásával foglalkozó Asociatia Maramures Heritage elnökére hivatkozva.

Szinérváralja egykori zsinagógája 2005-ben (Fotó: Wikimedia Commons)

A Szatmárnémeti és Nagybánya között félúton található kisváros önkormányzata 2019-ben szerezte meg az 1904-ben épült, a kommunizmus idején raktárként használt, ma már romos állapotban lévő zsinagógaépület tulajdonjogát, és keresett partnereket megmentéséhez.

Az erdélyi hírportált Cotos Robert, a zsidó örökség ápolásával foglalkozó Asociatia Maramures Heritage elnöke tájékoztatta a 2021-ben meghirdetett, román kormányzati támogatással megvalósuló, 2,4 millió eurós projekt részleteiről.

A tervek szerint itt fog helyet kapni az Erdélyi Zsidók Múzeuma, ezenkívül kulturális központnak és koncertteremnek is helyet ad az egykori zsinagóga – tudatta a Nagybányán működő civil szervezet vezetője. Mint elmondta: a múzeum kialakításában segít majd az egyesület, kapcsolatot teremtenek a kivándorolt zsidókkal, hogy ők is hozzájáruljanak a gyűjteményhez.

Az önkormányzat 2021-ben tette közzé a projekt terveit és költségbecslését. A cél az, hogy építészeti szempontból a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálják a zsinagóga építéskori állapotát, de korszerű technikát és berendezéseket építsenek be. A tervek szerint a zsinagóga melléképületét, az egykori kóser hentesüzletet is felújítanák, udvarát pedig közparkká alakítanák át.

Az egyesület adatai szerint a szinérváraljai zsidó közösség a XVIII. század végétől kezdve létezett, a város a XX. század első felében a zsidó nyomdászat egyik fő központjává vált.

„Fontos kiemelni, hogy a szatmárnémeti zsidó közösség a projekt fő partnere, ugyanis Szinérváralja régen Szatmárhoz tartozott”

– mutatott rá Cotos Robert.

Hozzátette: a tágabb környezetben Szilágysomlyón működik egy holokauszt-múzeum, a szinérváraljai múzeum pedig a nagyváradi zsidó múzeum példáját szeretné követni, ahol az Asociatia Maramures Heritage már szervezett kiállítást 2022-ben. Szinérváraljáról a mintegy 615 fős zsidó lakosságot 1944-ben Auschwitzba deportálták. Néhányan túlélték, hazatértek, és a háború után újjáalapították a közösséget, de végül gyakorlatilag mindenki kivándorolt.

A Szamos-parti város 8198 lakosa közül a legutóbbi népszámláláson senki sem vallotta magát zsidónak.

Az egykori zsinagóga felújításáról a Jewish Heritage Europe (JHE) is beszámolt, amely a szinérváraljai zsidó temetőt a többi Máramaros megyei falusi temetőhöz képest nagyon nagynak és kivételesen szépnek, történelmi és művészeti részletekben kivételesen gazdagnak írja le. A mintegy 250 követ, számos obeliszket, márványból és gránitból készült, héber, jiddis, román, illetve magyar nyelven feliratozott síremléket tartalmazó temetőben több holokauszt-emlékművet is állítottak a háború után a túlélő családtagok.

Még több Kibic

A közösség ünnepélye zenei eszközökkel

2026.10.09. 6 óra ago
Az izraeli Yemen Blues a beduin folklór, a funk, a blues, az avantgárd, az arab klasszikus zene, a rock, a pszichedelikus zene és a jazz hihetetlenül felvillanyozó, poliglott keverékét hozza el a Budapest Music Centerbe.

A színház az egyik legnagyobb közügy

2026.10.09. 9 óra ago
November 6. és 8. között rendezik meg az Erzsébetvárosi Függetlenek Fesztiválját (EFF), amely idén öt független alkotóközösség – a Gólem Színház, az RS9 Színház, a KV Társulat, az Imposztor Színházi Társulás és a Bethlen Téri Színház – összefogásával valósul meg. A fesztivált az Erzsébetvárosi Önkormányzat 6 millió forinttal támogatta, a rendezvény jegybevételeit pedig a kerülethez kötődő független alkotócsoportok kapják meg. Az esemény megálmodója Szücs Balázs, Erzsébetváros egyházügyi, kulturális és civil alpolgármestere, akivel a színházi műfaj fontosságáról, felelős polgári létről és szolidaritásról, a nézők neveléséről és arról is beszélgettünk, hogyan írható át a hatalommal való kapcsolat.

Az első modern héber betűkészlet magyar-izraeli tervezőjére emlékeztek Jeruzsálemben

2026.10.08. 1 nap ago
Konferenciával és az életművéről rendezett kiállítással emlékeztek az Izrael Múzeumban Irsai István grafikusművészre, akinek munkásságát esztétikai értékén túl a 20. század lenyomataként, a valóság megértésének és formálásának eszközeként mutatták be.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »