Jom kipur napján látogatott el Auschwitzba a köztársasági elnök
Sulyok Tamás korábban nem mondott igazat édesapja magyar nemzetiszocialista múltjával kapcsolatban, most állítása szerint személyes múltját is vállalva hajtott fejet a holokauszt áldozatai előtt az engesztelés napján.
A holokauszt áldozataira emlékezett Auschwitzban Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki a náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeumban tett látogatást szombaton, számolt be az MTI. A köztársasági elnök koszorút helyezett el az úgynevezett halálfal előtt, amelynél több ezer embert lőttek agyon. Mécsest gyújtott a holokauszt magyar áldozataira emlékezve az I-es táborban, majd a magyar nyelvű emléktáblánál a II-es táborban, Auschwitz-Birkenauban.
A köztársasági elnök az auschwitzi emlékkönyvbe bejegyezte:
„eljöttem, mert egyszer el kell jönnie ide minden magyarnak, hogy lássa, mire képes az emberi gonoszság. Az itt elpusztított életeket nem lehet feledni, és nem lehet pótolni. Nagy részük honfitársam volt, hozzánk tartozó. Bejárva a barakkokat érzem, nem elég a fájdalom vagy a szomorúság. Határozott elkötelezettségre van szükség a jó mellett és a gonosz ellen. Senkit sem engedhetünk többé elvenni tőlünk.”
Sulyok Tamás az auschwitzi látogatást jom kipur, a zsidó engesztelés napjára időzítette, az eseményről készült videóban pedig arról beszél, hogy
„a múltunkat és személyes múltamat vállalva”
hajt fejet a holokauszt áldozatai előtt.
Korábban kiderült, hogy az államfő nem mondott igazat édesapja, Sulyok László múltjával kapcsolatban, akit a kommunista terror áldozataként próbált bemutatni.
Karsai László, Ungváry Krisztián és Gergely Anna történészek azonban feltárták, hogy Sulyok apja a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) Fejér megyei vezetője volt, aki 1944. június 17-én írt cikkében a zsidók deportálását Magyarország „belső megtisztulásának” nevezte.
„Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől mentessége, erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít”
– írta Sulyok László Zászlóbontás című cikkében, amely a Fehérvári Naplóban jelent meg.
A köztársasági elnök apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” is kérvényezett a Nemzeti Szocialista Párt számára 1944. június 9-én, amikor Székesfehérváron június 5. és 10. között négyes sorokban vezették a zsidókat a csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő, használaton kívüli Szabó-téglagyárba.
Az apjával kapcsolatosan napvilágra került információkat Sulyok Tamás nemtelen támadásnak nevezte, és úgy nyilatkozott, hogy
„értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném”.
Még több Kibic
Hogyan gondolkodik a holokausztról a negyedik generáció?
Papp Richárd antropológus volt a Mazsihisz Csak semmi córesz podcastjának legújabb adásának vendége, ahol többek között arról a kutatásáról is beszélt, amely a holokauszt emlékezetét a negyedik generációhoz tartozó fiatalok körében vizsgálja.
Botlatókövet helyeztek el a munkatáborban életét vesztő harmonikaművész emlékére
A holokausztot túlélő édesanyja és rokonai soha nem tudták meg, mi történt Kállai Ottóval, és életük végéig hazavárták. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnek néhány éve sikerült tisztáznia a fiatal harmonikaművész sorsát.
Térítésmentes lehet a holokauszt-túlélők ápolásának első két hónapja a Szeretetkórházban
Előremutató egyeztetés zajlott a holokauszt-túlélők ellátásának ügyében, amely során az illetékes szervezetek képviselői leszögezték, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy mindenki számára megnyugtató megoldás születhessen a kérdésben.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
