Az emlékmű felállításáról a szarvasi önkormányzat a túlélők és a leszármazottak támogatásával döntött.
Egy követ ábrázoló emlékművet avattak a helyi zsidóság 80 évvel ezelőtti gettóba zárására és elhurcolásának emlékére vasárnap Szarvason, írja a beol.hu. A holokauszt-emlékművet a város 1944-ben leégett neológ zsinagógájának helyén, a Rákóczi utca és a Béke köz által határolt zöldterületen állították fel.
A békési lap tudósítása szerint az avatáson felszólalt Babák Mihály leköszönő polgármester, aki arról beszélt, hogy „a történelmi hibákból tanulni kell, jobban kell csinálni a mát és tervezni kell békében a holnapot”.
Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy a szülei az 1856-ban épült szarvasi zsinagógába jártak. Az épületről tudomása szerint nem maradt fenn kép. 1944-ben, amikor megkezdődött a gettósítás Szarvason a zsinagóga máig tisztázatlan okokból leégett és azóta sem lehet tudni, hogy mi történt akkor pontosan.
A szarvasi gettó nagyjából egy hónapig, 1944 májusától júniusig működött, amikor is Szolnokra vitték át az összegyűjtött zsidókat Szarvasról. Egy részüket azonnal Auschwitzba deportálták, másik részüket pedig Bécsbe szállították. Utóbbiak túlélték a holokausztot, és bár visszatértek a városba, de már nem találtak életteret maguknak, így inkább külföldön keresték a boldogulásukat, olvasható a beol.hu beszámolójában.
