Bródy Sándor úgy volt a legmagyarabb írók egyike, hogy közben öntudatos zsidó maradt

A 100 éve elhunyt író sírja az évforduló alkalmából újult meg a Kozma utcai zsidó temetőben.

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Bródy Sándor halálának 100. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott csütörtökön Budapesten, az író, drámaíró és publicista Kozma utcai izraelita temetőben található, az évforduló alkalmából megújult, 2005 óta védett sírjánál.

A csütörtöki megemlékezésen Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára kiemelte: ugyan Bródy Sándor halála óta már eltelt száz év, de az író hatása máig eleven, hiszen a szó minden értelmében a saját korán túlmutató, „soknemzedékes” író volt.

„A Bródy-ház sosem halt ki, a szellemi családfa számos ága új és új hajtásokat hozott”

– fogalmazott Csepreghy Nándor.

Bródy Sándor a szó szoros és átvitt értelmében is őse volt megannyi írónknak, (…) Bródy ugyanis egyike volt a legelsőknek, előfutára magyar írók és költők hosszú sorának, aki nem érte be az irodalommal, hanem az igazat és a valót akarta ábrázolni – hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzátette: az író az elsők között értette meg, hogy mi az írástudók felelőssége a szegénység, a lelki és testi nyomorúság megfigyelésében és szépelgés nélküli ábrázolásában, különösen a kapitalista nagy átalakulás időszakában.

„Egy olyan korban, amikor a polgárság alapvetően kétnyelvű volt, ő magyarul írt és magyarul létezett. Egyike volt a legmagyarabb íróknak, miközben öntudatos zsidó maradt. Személye és munkássága pedig a zsidóság integrációjára, magyarrá válására is példa”

– fogalmazott Csepreghy Nándor.

„A Nemzeti Örökség Intézetében fontosnak tartjuk, hogy nagy elődeink, köztük íróink, költőink emléke fennmaradjon, hiszen megismerve életútjukat a következő generációk többek, erősebbek lesznek” – hangsúlyozta Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója.

Elmondta: az elmúlt években a Nemzeti Sírkertet érintő felújítási program részeként – Bródy Sándor síremléke mellett – a NÖRI megújította Komjádi Béla sportvezető, vízilabdázó, edző, a magyar vízilabdasport úttörője, Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok sírját a Kozma utcai izraelita temetőben; valamint Jászai Mari színésznő, illetve Zirzen Janka, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakjának síremlékét a Fiumei úti sírkertben.

Ezen kívül megújult Gárdonyi Géza síremléke Egerben és Pollack Mihály síremléke is Tahitótfaluban – tette hozzá a főigazgató.

Bródy Sándor síremlékének rekonstrukciója Magyarország kormányának támogatásával több mint kétmillió forintból valósult meg – emelte ki Móczár Gábor.

Róna Iván, a Budapesti Zsidó Hitközség alelnöke elmondta: Bródy Sándornak már huszonéves korától kezdve az ország első írói között forgott a neve, akinek nagy írói fantáziáját csakis a legfontosabb dolgok izgatták, a nyomor, a szerelem és a halál.

„Bródy Sándorra halála századik évfordulója után is büszke lehet minden magyar zsidó”

– tette hozzá.

Bródy Sándor (1863-1924) a 19. és 20. század jelentős polgári írója, több lap és folyóirat munkatársa, illetve szerkesztője volt. Szókimondó bátorsága és újszerű modern prózai stílusa révén az új magyar irodalom egyik legjelentősebb úttörő egyéniségének tartották. Művészetében a naturalizmust és a romantikát kívánta ötvözni.

Drámáiban feltárta a nincstelenséget és a nyomort, leleplezte a falu hatalmasainak hazug életét, valamint a fiatal értelmiség nyomorát és kiszolgáltatottságát. Így a magyar irodalomban korábban nem ábrázolt szociális konfliktusokat, a polgári életforma bírálatát fogalmazta meg. Írásaiban újszerűnek számított a nagyvárosi téma. Ismert színműveiben a prózájából ismert társadalmi konfliktusokat élezte ki (A dada, A tanítónő, A medikus).

Unokája, Alexander Brody emlékére megalapította a Bródy Sándor-díjat, mellyel 1995 óta a legjelentősebbnek minősített első ötletes prózai teljesítményt jutalmazzák. 2013-ban, születése 150. évfordulója alkalmából az író életét bemutató kiállítást rendeztek a Nemzeti Színházban.

Irodalmi hagyatéka 2023-ban Alexander Brody végakaratának megfelelően az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba került.