Újra sábáti istentiszteletet tartanak a könyvtárként működő bajai zsinagógában
Fináli Gábor rabbi vezetésével immár második alkalommal éled fel eredeti szerepében az Ady Endre Városi Könyvtár épülete Baján.
Augusztus végén ismételten zsidó imaházként működik majd a bajai Ady Endre Városi Könyvtárnak helyet adó egykori zsinagóga épülete, ahol újra rabbi imádkozik és héberül olvassák a Tórát, adta hírül a baon.hu.
A kétnapos (augusztus 30-31., péntek-szombat) esemény teljesen nyilvános, szeretettel várnak minden érdeklődőt a szertartásokra, írja a lap. A hétvége tervezett forgatókönyve a következő:
- Péntek este: szombatfogadás 19 órától, tanítás, kidus, bor és barhesz is lesz.
- Szombat reggel 9.30-tól sábát délelőtti ima, tóraolvasás, heti szakasz magyarázata, utána kidus, bor, barhesz.
- A Kérdezd a rabbit! elnevezésű beszélgetés baráti felekezetek képviselői és a rabbi között 16 órától kezdődik, a közösség tagjainak kérdéseire válaszolnak.
- A hávdálá szertartást (a szombat búcsúztatását), melynek végén eloltják a gyertyákat és lekapcsolják a villanyokat is, 19:30-kor tartják.
A szertartásokat Fináli Gábor, a budapesti Hunyadi téri zsinagóga rabbija tartja.
Zárásként 20 órakor indul az Ábrahám fiai együttes koncertje, melyen zsoltárok és autentikus izraeli dalok hangzanak el.
Baja első zsinagógája 1762–1765 között épült az óbudai Lázár Simon támogatásából. Ez a zsinagóga az 1806-os tűzvészben leégett. A második zsinagóga az 1840-es nagy bajai tűzvészben égett le. A ma látható épületet 1842–1845 között építette Frey Lajos tervei alapján Novák József bajai ácsmester. 1845. szeptember 26-án avatta fel a zsinagógát Steinhardt Jakab aradi főrabbi magyar nyelvű avató beszéddel, melyet később ki is nyomtatott Aradon.
A város 1974-ben vásárolta meg az épületet a Bajai Izraelita Hitközségtől. A zsinagóga átalakítását könyvtárrá 1982-ben Tornai Endre tervezte, aki ezért Ybl-díjat kapott. A felújítás során az eredeti funkcióra kiemelt figyelmet fordítottak, így a belső tér és a kettős galériarendszer is megmaradt régi formájában. A zsinagóga beépített rituális tárgyait a tóraszekrénnyel együtt szintén helyreállították.
Még több Kibic
Hanukarácsony és a vegyes házasságban élők dilemmája
A JTA cikke amerikai példákon mutatja be, hogyan birkóznak a zsidó-keresztény vegyes házasságban élő párok azzal a dilemmával, amit a hanuka és a karácsony egybeesése jelent a számukra. Történeteikből és egy rabbi tanácsából talán a hazai vegyes házasságban élők is inspirációt nyerhetnek.
Miért helytelen zsidó karácsonynak nevezni a hanukát?
A hanuka a zsidóságnak nem a legnagyobb, hanem a nem zsidók által legnagyobbnak hitt ünnepe; a zsidóság régen nem hanukai gyertyákat, hanem mécseseket gyújtott, mert nagyon keveseknek volt pénze kóser méhviaszgyertyára; a budapesti Zsidó Múzeumban őrzött hanukai gyertyatartók jelentős része tönkremenne, ha tényleg gyertyát gyújtanának benne – ilyen és ehhez hasonló érdekességekről beszélt sajtótájékoztatóján Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.
Budapest különböző pontjain érné el a zsidókat az EMIH új micvamobilja
A járművet naponta egy-két órán keresztül a Cipők a Duna-parton emlékműnél lehet megtalálni.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
