Héberül álmodott, de magyar feliratozással – 100 éve született Efrájim Kishon

A 100 éve Hoffmann Ferenc néven született író, rendező az egyik legsikeresebb izraeli szerző és a világ egyik legnépszerűbb humoristája volt.

Efrájim Kishon (Kishont Ferenc), eredeti nevén Hoffmann Ferenc Budapesten született 1924. augusztus 23-án. Apja bankigazgató volt. Teljesen asszimilált környezetben nőtt fel, bár ősei között rabbik is voltak. Korán felismerte, hogy választania kell a hit és szkepszis, azaz a humor között, s ő az utóbbi mellett döntött. Jezsuitákhoz járt iskolába, a zsidótörvényekig jómódban éltek. 1942-ben érettségizett egy kereskedelmi iskolában, s mivel egyetemre nem mehetett zsidósága miatt, ötvösséget tanult. Bár kikeresztelkedett, a második világháborúban munkaszolgálatosként Szlovákiába terelték, de sakktudása révén a századparancsnok titkára lett. A jolsvai táborból hamis igazolvánnyal megszökött, s néhány nap alatt vasúton megérkezett Budapestre. Számos családtagja a lágerekben pusztult el. Itthon bujkált, okiratokat, pecséteket hamisított, és írt egy szatírát egy pártról, amely a kopaszokat akarta kiirtani.

1945-ben az Iparművészeti Főiskolán ötvösséget tanult, fémműves diplomát szerzett. A kopaszokról írt darabjával irodalmi versenyt nyert, művét azonban nem adták ki – Rákosi Mátyás is kopasz volt Ám sikere révén a Ludas Matyi és a Szabad Száj munkatársa lett, és Révai József megbízta egy musical írásával, mely az ipari proletariátus vezető szerepéről szólt volna. Ennek hatására döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, amire Tabi László is biztatta.

1949-ben Szlovákiáén, Ausztrián és Olaszországon át Izraelbe ment, és itt vette fel a bevándorlási tisztviselő ötlete alapján egy izraeli patak, a Kishon nevét. Egy kibucban dolgozott, s az Új Kelet című magyar lap munkatársa lett, majd a héber nyelv elsajátítása után, 1952-től 32 éven át a Maariv című lapban jelentek meg írásai, amelyekben a bevándorlók kérdéseivel, az izraeli hétköznapokkal foglalkozott szatirikus formában.

A Védenc című első darabját a tel-avivi Habima színház zártkörű előadáson adta elő, mentegetve az ifjú, kezdő bevándorló szerzőt, aki bizonyára jobb műveket is fog írni. Óriási siker volt, főleg a kormányzó Munkapárt rovására elsütött viccek miatt: „Ön melyik párt tagja? – Egyiknek sem, már van lakásom.” 1957-ben Tel-Avivban kabarészínpadot alapított Zöldhagyma néven. 1959-ben jelent meg New Yorkban Forduljon meg, Lót asszony című könyve. A Broadway egyik színházában mutatták be Unfair to Goliath című darabját, és 1964-től Hollywoodban forgatókönyvíró és rendező is volt.

A legsikeresebb izraeli szerző és a világ egyik legnépszerűbb humoristája volt. A pesti zsidó humor hagyományait folytatta, legfőbb elődeinek Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tekintette. Izraelben és Magyarországon egyaránt igen népszerű volt, de a legolvasottabb Németországban volt. Több mint 50 kötete, elbeszélése, színdarabja jelent meg héberül, műveit 37 nyelvre – köztük magyarra – fordították le, és ezek a világszerte közel 40 millió példányban keltek el.

Fontosabb darabjai: a Húzd ki a dugót, forr a víz, az Aludj jól, őrmester a Feketén-fehéren és a Szallah. Ez utóbbi a keleti és európai zsidó bevándorlók konfliktusairól szól. A pacsirta volt az és a Házasságlevél című darabjai a házasság kérdéseit taglalják, az utóbbiból készült film főszereplője Maria Schell volt.

Megkapta a Herzl-díjat, a Jabotinsky-díjat, a Szokolov-díjat, a Till Eulenspiegel-díjat, a párizsi Noble-díjat. Filmjeivel kétszer nyerte el a Golden Gate-díjat (Szallah Sabati 1964-ben, Azuláj, a rendőr 1971-ben). 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2002-ben az Izrael-díjat kapta meg.

Magyarul megjelent kötetei: Veszett ernyő nyele, Az eszed tokja, A zanyja Krausz, Hogy volt?, Volt szerencsém, A tengeribeteg bálna, Hiszi a piszi, Alma a fa alatt – utóbbi a Tízparancsolat használati utasítása, s a Biblia alapos ismeretét mutatja, „amely nélkül héber író nem lehet meg”. A Hiszi a piszi maró politikai szatíra, amely a demokratikus rendszerek működését figurázza ki. „Ma már mindenre van törvény. Csak, sajnos, a politikai középszerűségre nincsen még mindig. Legfőbb ideje, hogy a jogászok megvizsgálják, nem alkotmányellenes-e a politikai középszerűség” – veti fel könyvében. 2000-ben jelent meg magyarul a Kész színház, melyben a színpad világát figurázza ki. Picasso nem volt sarlatán című művében a modern művészet szélhámosságai ellen foglalt állást. Önéletrajzi kötete, a Volt szerencsém, Jaron London újságíróval folytatott beszélgetései nyomán született. Részt vett a Kishon-Chesster nevű sakkautomata elkészítésében, mely humoros válaszokat ad az egyes lépésekre.

Kishon ✡ 7. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál

Egy magyar, egy izraeli és egy zsidó egy testbe zárva. És ez nem vicc. Héber nyelven, magyar és angol felirattal | izraeli animációs dokumentumfilm | 87 perc, 2017 Fél évszázados írói munkássága során Efrájim Kishon műveit több millióan olvasták, nyert két Golden Globe-ot, saját életrajza megírásáig azonban nem jutott el.

Bár élete utolsó szakaszában minden évben hat hónapot a svájci Appenzellben töltött, szinte feltétel nélkül kiállt az izraeli politika mellett s az antiszemitizmus minden formája ellen. „Héberül álmodom, de magyar feliratozással” – mondta magáról. Első, osztrák feleségét a háború alatt ismerte meg, Izraelbe együtt mentek, de nemsokára elváltak.

Második társával, a „feleségek gyöngyével” évtizedek óta élt együtt, házassága azért volt jó – állította – mert sokat járt külföldre. A világ folyásáról tömören állapította meg:

„…mi zsidók, igencsak csődöt mondtunk világmegváltó szándékainkkal, Jézustól egészen Marxig”.

80 évesen, szívroham következtében hunyt el Appenzellben, Tel-Avivban temették el. Életéről Izraelben animációs dokumentumfilm készült 2017-ben, amelyet a Magyarországon a 7. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon mutattak be.

Efrájim Kishon Hitler beszédeit hallgatta vezetés közben