De addig mi lesz?! – Elérhető a hazai zsidóság jövőjéről szóló konferencia programja

Itt található a ZSKF konferenciájának részletes programja, amiben szó lesz zsidó civilekről, oktatásról, fiatalokról, egyházakról, szociális hálóról, művészetről, sajtóról és a jövőről.

A nyilvánosság számára nyitott munkakonferenciát rendez De addig mi lesz?! címmel június 26-án és 27-én a Zsidó Közösségi Fórum Szövetség (ZSKF) a Fővárosi Levéltárban. Az esemény célja, hogy egy olyan fórumot teremtsen a magyar zsidó civil és/vagy egyházi szervezetek számára, ahol szakmai elvárások mentén tudnak egymással átfogó beszélgetést folytatni a közösség jövőképéről.

A részletes program:

Források a civil szektorban 1-2. Két kerekasztal, egy téma: Milyen forrásteremtési lehetőségei vannak a kulturális, művészeti illetve egyéb területen dolgozó zsidó civil szervezeteknek? Az egyik kerekasztalon egyrészt az egyházi források útját próbáljuk követni szakértő vendégeinkkel, hiszen a MAZSIHISZ és az EMIH is juttat a költségvetéséből a szűk, vallási tartalmakon kívül mindenféle más célokra is. Milyen gyakorlati tapasztalatai vannak a civileknek az egyházakkal való együttműködéssel összefüggésben? Mik a korlátai annak, hogy zsidó tematikával, szervezeti profillal az egyházakhoz pályázni tudjanak civilek? Feladata-e az egyházaknak zsidó civil programokat, művészeti, kulturális eseményeket támogatni? Mennyire átlátható a magyarországi zsidó egyházak támogatáspolitikája?

Másrészt körbejárjuk azt is, hogy milyen igény hívta életre a Mozaik Hub ötletét? Milyen támogatási lehetőségeket nyújt és tervez nyújtani az elkövetkező években? Miben tudnak és miben nem tudnak segíteni a civileknek?

Megpróbáljuk megfejteni miért ütközik nehézségekbe az EMIH-en és a MAZSIHISZ-en kívül működő civil szervezeteknek az, hogy hozzájussanak a működésükhöz szükséges minimális támogatáshoz?

Majd kicsit kitekintünk a határainkon túlra is. Hogyan néz ki a zsidó civil élet a nagyvilágban? Milyen finanszírozási lehetőségeik vannak a független civileknek? Milyen feltételek mellett kapnak állami pénzeket, és mennyire támaszkodhatnak a magán- illetve közösségi adományokra?

A másik kerekasztal szorosan összefügg az elsővel: Honnan tudnak forráshoz jutni a civilek, ha nem egyházi, hanem állami (önkormányzati) partnerekre támaszkodnának? Az állam a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül biztosít finanszírozást civilek felé is: de vajon kinek jutnak ezek a források? Mennyire átláthatóak a pályázat feltételek és mennyire világosak az elbírálás szempontjai? A beszélgetés során nem csak a MAZSÖK képviselőjét, hanem – önkormányzati oldalról – a hetedik kerületi alpolgármestert, illetve a főpolgármesteri iroda munkatársát is kérdezzük. Van-e bizalmatlanság a civilekkel szemben és ha igen, miért? Mekkora mozgástere van zsidó programok finanszírozása terén az önkormányzatoknak? Mennyire szoros a kapcsolat civilek és a város / ország többi polgármesterével ezen a téren? És nem kerüljük meg a Holokauszt 80 emlékév programjaihoz kapcsolódó szervezési és finanszírozási nehézségek kibeszélését sem.

Ha egy civil szervezet problémáit soroljuk, majdnem mindegyikünknek a forrásteremtés jut először eszébe. Miért tűnik ez nehéz és sokszor megoldhatatlan feladatnak? Van-e valami stratégia, ha pénzügyeink biztosítása a cél? Hogy csinálják azok, akiknek a fundraising a kisujjában van. Mindezekről két sikeres forrásteremtővel, Kenesei Marcellel és Schönberger Ádámmal beszélgetünk.

Civilek és a nagyok. Hogyan látják egymást? Ki, mit vár a másiktól és ezek a kimondott vagy titkolt elvárások vajon teljesülnek-e? Mennyire teljesülnek? Mi az oka, ha nem értjük egymást, ha azt érezzük, elbeszélünk egymás mellett? Hogy látják mindezt a civil szervezetek vezetői és mit gondolnak minderről a Nagy Egyházak? A fenti kérdésekről Veiszer Alindával Félix Anikó, Lieberman Mária, Dr Grósz Andor, Kenesei Marcell, Borgula András és Jusztin Ádám beszélget.

Zsidóság és kultúra- vissza- visszatérő téma- vajon hogyan alakította a zsidóság közbeszédben elfoglalt helyét a zsidó kultúra aktivitása? Egyáltalán van-e érzékelhető hatása, vagy buborékba szorul? És visszahat-e a zsidó identitásra a rendszeres színház, koncert, kiállítás, beszélgetés, fesztivál? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe Schönberger Ádámmal, Borgula Andrással, Borbás Gergővel és Böröcz Lászlóval.

Oktatás? Zsidó oktatás? Ugyanaz? Vagy valami egészen más? Mit oktatunk, hol, kinek? És vajon hova tart mindaz, amit ma oktatásnak nevezünk? Milyen kihívásokkal kell az elkövetkező években megküzdenie az iskoláknak, a zsidó iskoláknak, tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt, ha edukált, a világban eligazodni, boldogulni képes felnőtteket szeretnénk nevelni? A zsidó oktatási kerekasztal a Lauder és a Scheiber vezetőivel vitatja meg a magyarországi zsidó oktatás múltját és jövőjét. A beszélgetés kitér a zsidó intézményekkel való együttműködés lehetőségeire, és a jelenlegi kihívásokra. A résztvevők megosztják meglátásaikat és stratégiáikat a zsidó örökségünk megőrzésére, az oktatási gyakorlatok megújítására és a szülői közösség bevonására. Zeitler Ádám Kovács Bernadettel, Kökényesi Ágnessel és Varga Péterrel beszélget.

Fiatal zsidók jövőképe. Ebben a másfél órában néhány húszas harmincas éveiben járó fiatalt kérdezünk, hogyan látja magát tíz év múlva és, hogy látja az oda vezető utat? Hogy kapcsolódnak ma a zsidósághoz, a közösséghez, hogyan változott ez az elmúlt időszakhoz képest és mit gondolnak, hogyan alakul a jövőben? A magánéletük, karrierjük alakulása vajon, hogyan befolyásolta és fogja befolyásolni a zsidó közösséghez tartozásuk mikéntjét? Mit szeretnének látni a magyar zsidó világban a jövőben, mihez és hogyan kapcsolódnának szívesen és mi az, amihez biztosan nem? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ Katz Dávid szerkesztő műsorvezetővel és vendégeivel Hámori Györggyel, Horn Tamással, Kunos Zsuzsannával, Őri Ádámmal és Schweitzer Péterrel.

A Zsidó Közösségi Szociális Háló Jelene és Jövője: Kérdések és dilemmák. A beszélgetés célja, hogy az itt képviselt szervezetek között dialógus kezdődjön annak érdekében, hogy erősödjön az elkötelezettség a közös munka, a partnerség irányában; hogy a forrásokat jobban felhasználva egy állandó, megbízható zsidó szociális háló épülhessen fel.A panelbeszélgetést szervezte: MAZS Alapítvány; a beszélgetést vezeti Dr. Darvas Ágnes Beszélgetőtársak: Cernov Mircea, a JDC Magyarország igazgatója; Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke; Dr. Kovács András szociológus; Shaul Taly, a MAZS igazgatója; Szabó György, a Mazsök kuratóriumi elnök; Szilágyi Nóra, az EMIH-Cedek igazgatója.

A magyar zsidó sajtó céljai, közönsége, világnézete. Mire vannak a zsidóknak újságjaik? Mi a feladata, mik a lehetőségei a magyar zsidó sajtónak, kiket szeretne elérni és mit szeretne elérni náluk? Milyennek kéne lennie a közösségi újságírásnak? Hogyan erősítheti a magyar zsidó közösséget, mire figyeljen, miről tájékoztasson elsősorban? Melyik sajtóorgánumnak milyen profilja van, milyen hagyományai és jövőképe, milyen közösségi funkciója? Ádám Péter, a Kibic főszerkesztője, Gadó János, a Szombat szerkesztője és Megyeri Jonatán, a Neokohn főszerkesztője beszélget minderről Vári Györggyel.

A jövő nyilván megjósolhatatlan, de kísérletet azért lehet tenni rá. Vannak olyan folyamatok, amelyek előrevetítik egy ország, egy régió, vagy egy kontinens lehetséges jövőjét. Ezekről fogunk beszélgetni. Mi várható klímafronton? Hogyan alakul a migráció, a vízkészlet, a háborúk? Mitől lesz versenyképes egy ország? Mi a jövő oktatása? És mit kezdünk az AI-vel? Vendégeink: Ürge – Vorsatz Diána, Rab Árbád, Lannert Judit és Szabó Barna.

(A szervezők a programváltozás jogát fenntartják.)

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni ide kattintva lehet: https://docs.google.com/…/1FAIpQLSdO0d1U7OXARp…/viewform

Időpont: 2024. június 26-27.

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára (13. ker. Teve utca 3-5.)

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/808348054586907

A konferenciát a Mazsök, a JHF és a JDC támogatja.