A különleges séta résztvevői megismerhetik a zsinagóga történetét, meglátogatják a közösség temetőjét, és azt is nyomon követik, hogyan éltek egymás mellett békében zsidók és keresztények a faluban.

Kővágóörs 200 éves zsinagógája a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb történetével bíró, de egyben leghányatottabb sorsra ítélt műemléke. Pár évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy végleg az enyészeté lesz és a teljes pusztulás vár erre az egykor virágzó közösséggel bíró épületre. 2019-ben azonban a csodával határos módon, fordulóponthoz érkezett az épület története és a falu egykori ortodox közösségének felkutatása, olvasható a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) és a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány közös eseményének felhívásában.

A különleges sétán elmesélik a zsinagóga történetét és a résztvevőkkel megtekintik a zsinagóga udvarán megtekinthető kültéri kiállítást, meglátogatják a közösség temetőjét és megismerik az 1820-ban alapított Hevra Kadisa történetét, de azt is, hogy a gyönyörű zsinagóga miként lett az ÁFÉSZ cementraktára.

Betekintenek az egykor itt élő zsidóság mindennapjaiba és megnézik azt az egyedülálló mosóházat is, ahol nem csak mostak egykor a falu asszonyai, hanem a zsidó hagyományok rituális tisztaságához is köze volt. Az 1838-ban itt alapított Nőegylet és a zsinagóga női karzata pedig további izgalmas történeteket kínál a sétálóknak. A sétán azt is nyomon követik, hogy hogyan éltek egymás mellett békében zsidók és keresztények a faluban, de a szódások sem maradnak ki a történetekből.

A séta végén babka kóstolóval és remek szódával, kötetlen beszélgetéssel várják az érdeklődőket.

Sétavezető: Czingel Szilvia

Időpont: 2024. június 29. szombat, 11.00

Találkozó: Kővágóörsi zsinagóga udvara (Cseh Tamás utca 4.), a séta előtt 10 perccel

Regisztráció: https://forms.gle/oHEtVLh78okQG2Ms9

További részletek a séta Facebook-eseményében: https://www.facebook.com/events/463651789384239

Néhány hete jártunk Kővágóörsön és környékén, ahol diákok és önkéntesek tették rendbe a zsinagógát és térség zsidó temetőit. Az erről készült riportunkat itt lehet elolvasni: