A holokauszt ábrázolhatósága mindmáig érzékeny és sokat vitatott kérdés

A Magyar Nemzeti Galériában bemutatott, a közönség számára máig szinte ismeretlen művek megcáfolják azt az állítást, hogy a háború után tabu övezte volna a holokausztról való beszédet. Bemutatták az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításnak katalógusát.

A Magyar Nemzeti Galériában tartották kedden az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás katalógusának bemutatóját. A rendezvényen Csősz László, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főlevéltárosa beszélgetett a szerzőkkel. A kiállítás katalógusa külön magyar és külön angol nyelvű kötetben jelent meg, a kötetet Imre Réka tervezte, szerzői pedig Bohus Kata, Csapody Tamás, Farkas Zsófia, Kisantal Tamás.

Fotó: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A tárlat kurátora, s egyben a katalógus szerkesztője, Farkas Zsófia művészettörténész, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársa ennek kapcsán elmondta:

„a kiállítás olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat mutat be, amelyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg narratív, figuratív, sőt sokszor képregényszerű formában. Az itt látható képeket/albumokat a hazatérő túlélők saját élményeik alapján, gyakran az egyébként rájuk jellemző alkotói stílustól eltérően alkották meg”.

ÍGY TÖRTÉNT. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain a Magyar Nemzeti Galériában

Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain Magyar Nemzeti Galéria 2024. április 17. – július 21. A nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállítás olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat mutat be, melyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg, narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában.

A 80 évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató tárlat olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat mutat be, melyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg. A tárlat kapcsán Farkas Zsófia így fogalmazott: „a zömmel 1944-1947 között készült, a közönség számára máig szinte ismeretlen műegyüttes megcáfolja azt az állítást, hogy a háború után tabu övezte volna a holokausztról való beszédet”. A kurátor hozzátette:

„a holokauszt ábrázolhatóságának kérdése mindmáig érzékeny és sokat vitatott kérdés.

A holokauszt eseményeinek, helyszíneinek képzőművészeti megjelenítése, a szemtanú művészek nézőpontja, a látottak művészi dokumentálása kulcsfontosságú a holokauszt megértéséhez, értelmezéséhez – az idő múlásával, a túlélők emlékezetének halványulásával ezek az alkotások nélkülözhetetlen mementókká is válnak”.

A könyv megvásárolható a Magyar Nemzeti Galéria könyvesboltjában.

A koncentrációs táborban a papírlapokat rejtegetve rajzoltak

Még több Kibic

Zene a tragédia idején – Egyedülálló koncert a Gólem Központban

2025.01.29.2 hét ago
A zene fontos szerepet játszott a koncentrációs táborok, a gettók és a megsemmisítő táborok foglyainak életében.

A gettó felszabadítása az emberi kitartás és összetartozás példája is egyben

2025.01.14.4 hét ago
A budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulójára emlékező konferenciát rendeztek a Bálint Házban a B’nai B’rith szervezésében. Az esemény nyitóbeszédei személyes történetekkel, emlékekkel és a megemlékezés fontosságának hangsúlyozásával teremtettek méltó hangulatot.

A Gettó Szíve – Megemlékezés a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából

2025.01.07.1 hónap ago
A ZSKF eseményén nagy tömegek, akár aktív részvevőként is megmutathatják, hogy a borzalmakat, ami többek között a budapesti gettóban is történt, sohasem felejtjük el.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »