A közösség jövőbeli erejét az ifjúság jelenléte alapján mérhetjük leginkább

Négy zsidó ifjúsági szervezet (Club Sababa, CTeen, Hasomer Hacair, Hanoar Hatzioni) vezetőit kérdeztük arról, hogyan látják tevékenységük szerepét a zsidóság jövőjét illetően.

Amikor egy befektetésekkel foglalkozó prospektus beszámol az elmúlt öt vagy tíz év eredményeiről, mindig ott olvassuk a megjegyzést: „az előző évek teljesítménye nem garantálja a jövőbeli teljesítményt”. Ugyanezt mondhatjuk a zsidó közösségről – magyarázza Tzemmy Bassman, a Chábád ifjúsági szervezete, a Cteen egyik vezetője.

Felnőttek jelenlegi aktív működése a közösségen belül és a zsidó életben nem jósolja meg előre a közösség jövőjét. A közösség jövőbeli erejét, ígéretét és biztonságát a fiatalság jelenléte alapján mérhetjük leginkább. A felnőttekkel teli zsinagóga nagyon keveset mond a jövőnkről. Hol van az ifjúság? Zsidó fiataljainknak kell a közösség előtérben és középpontjában lennie. Feladatunk, hogy segítsünk a fiataloknak megtalálni és kiépíteni a kapcsolatot a saját zsidóságukkal. A jókedvű, életteli és ünnepelhető zsidósággal.

Zima Judit, a Club Sababa vezetője szerint az ifjúsági szervezetek szerepe nagyon fontos a zsidóság jövőjét illetően, hiszen ha ennél a korosztálynál (18-35) megszakad a hovatartozás érzése, később sokkal nehezebb visszatalálni. A Mazsihisz-BZSH Ifjúsági Osztálya azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a gimnáziumot befejező, a Szarvasi Táborból kiöregedett srácoknak legyen egy közösségük, ahova boldogan mennek, akár szekulárisok, akár vallásosok, és teljesen mindegy, milyen irányzathoz tartoznak. Így később a párválasztásnál talán könnyebben hoznak meg bizonyos döntéseket.

A Hanoar Hatzionit vezető Kubik Rebeka és Galambos Dániel nagyon fontosnak tartja az ifjúsági szervezetek szerepét a magyar zsidóság jövőjének formálásában. A gyerekek, akik hozzájuk járnak már úgy nőnek fel, hogy az életükben egy állandó és biztos kapcsolat van a zsidó közösséggel. Szombatonként úgy tanulnak a zsidóság és az élet fontos értékeiről, hogy szinte észre sem veszik. Ezen felül nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy fejlesszék a kritikus gondolkodást, a vitázó képességet és sok egyéb fontos és hasznos készséget. Azt szeretnék, hogy olyan fiatallá, és később felnőtté váljanak, akik kiállnak magukért, nem félnek elmondani a véleményüket, és aktívan tesznek a közösség és a világ jobbá tételéért.

A someres Dombi Miksa úgy látja, hogy a vallásgyakorlás gyengülésével egyre nagyobb szerep jut az ifjúsági szervezeteknek. A szülők gyakran nem tudják átadni a zsidó hagyományokat a gyermekeiknek, hiszen sokszor már ők sem kapták meg ezt a szüleiktől. Többek között ez is okozója, hogy mára a személyes zsidó identitás felépítése került a fő fókuszba, nem pedig a vallásgyakorlás.

Az ifjúsági szervezetek lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy megismerjék a zsidóságot, elsősorban annak értékein keresztül és a kritikus gondolkodás eszközével. Emellett a Somer szeretné kiterjeszteni tevékenységét a fiatal felnőttek felé is, hogy ez a lehetőség ne csak a gyermekek számára legyen elérhető, hanem olyan fiataloknak is, akik szeretnének zsidó közösségbe járni, de nem találják a helyüket.

A Somer számára kiemelten fontos, hogy mindenki kaphasson egy kapaszkodót saját zsidósága megéléséhez. Éppen ezért céljuk, hogy minél nyitottabb és elfogadóbb közeget teremtsenek. Arra törekszenek, hogy levetkőzzék a zsidó hagyományban szerintük előforduló szexizmust és kirekesztést. Náluk a fiúk is mondanak áldást a gyertyákra és a lányok is a kalácsra.

Amire szerintük szükség van, hogy ez a szemlélet minél nagyobb körben elterjedjen a zsidó közösségen belül. A zsidóság folyamatosan fejlődött és alkalmazkodott az adott korhoz, ezt a folyamatot láthatjuk a Talmudban leírva – mondja Dombi Miksa. Ezt a nemes hagyományt kell tovább éltetni napjainkban is. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek olyan szabadon kell kezelni a szabályokat, ahogy mi tesszük, hanem csak annyit, hogy táguljon a lehetőségek tárháza, és ne kelljen senkinek zavarba jönnie attól, hogy ő „rosszul zsidó”.

A Club Sababa az utóbbi hónapokban aktív, bővülő, pezsgő közösséget alakított ki, ahova bárki bátran csatlakozhat. A táncos, zenés eseményeket szeretik a legtöbben, ahol egyaránt lehet szórakozni, beszélgetni és ismerkedni. A legfontosabb cél az, hogy sok zsidó fiatal jöjjön el a bulikra, eseményekre. A legfőbb szempont a fiataloknak az ismerkedés, ami a zenés programok alkalmával lehet a legideálisabb. Eddig nem volt olyan fórum, ahol a 18-35 közötti fiatalok rendszeresen találkozhattak, ezért szerettek volna lehetőséget biztosítani a közös bulikra, játékokra, akár utazásokra is.

Szükség van még támogatókra, akik számára fontos ennek a célnak a megvalósítása. Hiszen minél minőségibb és nagyobb volumenű eseményeket tudunk kínálni az említett korosztály számára, annál nagyobb közösségre tehetünk szert – mondja Zima Judit.

A CTeen igyekszik a zsidóságot a fiatalok számára is jól emészthető módon, az ő nyelvükön közvetíteni. Nagyon sokan látogatják szombati programjaikat, ahol az imádkozás mellett jókat esznek és komoly beszélgetéseket folytatnak.

A zsidó ünnepek előtt a CTeen ellátogat számos középiskolába, ahol sok zsidó diák tanul. Rendkívül sikeres például a szukoti „Ugorj be egy pizzára, és maradj velünk egy micvára” kezdeményezés, melynek keretében sok zsidó fiatal kerül közeli kapcsolatba a zsidósággal – talán első lépésként saját zsidóságuk felfedezésének útján. Köztudott, hogy terített asztal mellett könnyebben megy a beszélgetés, így igyekeznek mindig biztosítani programjainkon a fiatalok kedvenceit és persze az olyan zsidó klasszikusokat is, mint a maceszgombóc leves.

Három zsidó ifjúsági szervezet együtt állt ki Izrael mellett

A hagyományos zsidó tanulás mellett – melynek része a személyre szabott tóratanulás is vezetőikkel – kulturális programokat is szerveznek. Ide tartoznak a budapesti séták, melyek során a főváros zsidó arculatát ismerhetik meg a fiatalok. Nemrégiben közösen nézték meg a Lefkovicsék gyászolnak című filmet, és utána megvitatták a látottakat.

A CTeen jelen van a közösségi médiában is, hiszen a fiatalok túlnyomó többsége számára ez alapvető kapcsolódási pontot jelent. Igyekeznek lépést tartani a trendekkel, amennyire a vallási törvények ezt lehetővé teszik, hiszen csakis kóser, az előírásoknak megfelelő tartalmakat közölnek.

A Hanoar olyan közösséget igyekszik biztosítani, ahol mindenki önmaga lehet, és megtalálja a helyét. Fontosnak tartják, hogy a hozzájuk járó fiatalokat ösztönözzék arra, hogy szélesítsék a látókörüket és tapasztaljanak meg minél több olyan dolgot, amely segít megtalálni kik is ők valójában. Egy erős zsidó identitás építésére törekednek, hogy a fiatalok kapcsolódjanak a közösséghez akár több ponton is. A jövőben szeretnének szorosabb együttműködést több zsidó szervezettel, mert azt gondolják együtt még nagyobb sikereket érhetnek el.

Zima Judit is nagy problémának tartja a hazai zsidóság széttagoltságát. Több zsidó irányzat működik hazánkban, azonban az együttműködés sajnálatos módon nem mindig valósul meg. Számos kiváló szervezet létezik különféle célkitűzésekkel, azonban a zsidó szervezetek összehangolása, egymás segítése még várat magára. A Club Sababa egyik célkitűzése, hogy hidakat építsen a különböző zsidó irányzatok között, és egy olyan platformot alkosson, ahol egymás segítése zajlik irányzatoktól függetlenül. Fontosnak tartja, hogy ne egymás versenytársai legyenek, hanem keressék a pontokat amelyek összekötnek a vallásban, identitásban, származásban.

Amikor a felmerülő problémákról beszélünk, Dombi Miksa kiemeli, hogy jelenleg a legnagyobb akadály talán a kapacitáshiány. Szerencsére az elmúlt három évben dinamikusan növekszik a közösség és az önkéntesek tábora is. Idén végre a Somer otthonra lelt a Bálint Ház pincéjében, ami sok új izgalmas kihívást hoz magával. Éppen ezért nagy szükség van még több lelkes önkéntesre, akik szívesen lennének részesei ennek a közösségnek és munkájukkal szeretnék támogatni a magyar zsidóság építését.

A Hanoar szintén az erőforrások megteremtését látja a legnagyobb kihívásnak. Rengeteg ötlet azért nem valósul meg, mert nem tudják előteremteni rá a kellő anyagi vagy emberi igényeket. A jövőben ebben szeretnének a legtöbbet fejlődni.

Az antiszemitizmus vonatkozásában Tzemmy Bassman legnagyobb aggodalma, hogy a zsidó tizenévesek zsidó identitásukat annak alapján alakítják ki, amit a zsidógyűlölők gondolnak, mondanak és tesznek. Tragédia, ha az embert az ellenségei definiálják. Ki akar egy olyan közösség tagja lenni, melyet az alapján ítélnek meg, hogy hányan gyűlölik? Közösségként csakis úgy foglalkozhatunk az antiszemitizmussal, hogy hozzákapcsoljuk azt az erőteljes üzenetet, miszerint mindnyájunk számára az a leghatékonyabb válasz, ha még inkább zsidóvá válunk, nyíltan, büszkén és örömmel vállaljuk zsidóságunkat. Nekünk is ezt kell közvetítenünk a fiatalok számára: meg kell mutatnunk nekik, hogy hogyan lehetünk egyénként és közösségként egységesebbek, zsidóbbak és büszkébbek – tanácsolja a CTeen vezetője.

A Hanoar vezetői nyíltan nem találkoztak még antiszemitizmussal, de minden rendezvényükön különösen figyelnek a biztonságra.

A Club Sababa programjain sokan bátran hordanak Dávid-csillagos vagy cháj medálos nyakláncot, és ezt az utcán sem veszik le. Szerencsére személyesen még egyszer sem fordult elő, hogy antiszemitizmussal kellett volna szembe néznünk, és eddig személyes atrocitásokról nem is hallottunk – mondja Zima Judit. A közösségi oldalakon viszont egyszer-kétszer volt, hogy antiszemita oldalak próbáltak minket követni, de őket egyből letiltottuk.

A Somerben mozgalmi szinten egyáltalán nem találkoztak még antiszemitizmussal. Dombi Miksa szerint manapság már nem „divat” antiszemitának lenni, legalábbis itt Budapesten, nagyon bátran sétálgatunk a Dávid-csillagos ingeinkben – meséli. Ezzel szemben október 7. után egy egészen új fordulatot vett ez a kérdés. Azóta az antiszemitizmus inkább az anticionizmusból fakad. Ennek a terjedése az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában elég aggasztó, szerencsére itthon ezek az eszmék még olyan gyerekcipőben járnak, hogy egyelőre nem jelentenek veszélyt.