Az élet szeretetét és az élni akarást is ünnepelték a 20. budapesti Élet Menetén

A rendezvény szónokai valamennyien megemlékeztek a tavaly október 7-i, Izrael elleni terrortámadásról, az antiszemitizmus újraéledésének veszélyeire figyelmeztetve.

Megtartották az Élet Menetét vasárnap, Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező, 20. alkalommal megrendezett séta résztvevői a Dohány utcai zsinagógától a Keleti pályaudvar előtti térre vonultak. A menet a sófár hangjára indult el, élén csaknem száz – elektromos kisbusszal utazó – holokauszt-túlélővel. A résztvevők a lezárt Rákóczi úton vonultak a Keleti pályaudvar főbejárata előtt felállított színpadig.

Verő Tamás főrabbi fújja a sófárt az Élet Menete rendezvényen (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete beszédében arra figyelmeztetett: a Hamász október 7-i terrortámadása Izrael ellen többletjelentést ad az idei Élet Menetének. Most még fontosabb a fiatal generációk oktatása, arra kell inspirálni őket, hogy harcoljanak a rasszizmus, a megkülönböztetés és az igazságtalanság ellen – tette hozzá.

Ki gondolta volna, hogy 80 évvel a holokauszt után a zsidók ismét félelmet éreznek szerte a világon?

– tette fel a kérdést a nagykövet, aki ugyanakkor Magyarországot a megújulás szigeteként jellemezte, ahol virágzó zsidó közösség él. Köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért, hangsúlyozva, hogy Magyarország példakép az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia politikájának bevezetésében.

Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet beszédet mond az Élet Menete rendezvényen (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Jichák Hercog, Izrael állam elnöke videóüzenetében arról beszélt: habár a holokauszt egyedülálló a történelemben az emberiség bűnei között, az elmúlt hónapokban ismét mély tragédiát gyászol a zsidó közösség.

„A gyűlölet vaksága arra vitte a zsidó emberek és Izrael államának ellenségeit, hogy gyilkoljanak, kínozzanak, raboljanak, pusztítsanak, megerőszakoljanak és elraboljanak”

– utalt a Hamász október 7-i terrortámadására. Hozzátette: a lemészároltak, a megkínzottak, a megvertek és megerőszakoltak, az elraboltak és azok, akik most is fogságban vannak, hozzánk kiáltanak az igazságért és a szabadságért, az élethez való jogukért.

Az Élet Menete Budapesten (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: a holokauszt rettenetes borzalmaira, az emberiség egyik legnagyobb népirtására mindig emlékezni kell, de úgy, hogy közben az „élet szeretetét és az élni akarást is ünnepeljük”.

Külön köszöntötte a megemlékezésen részt vevő holokauszt-túlélőket, akiket a rendezvény igazi VIP-vendégeinek nevezett, akik – mint fogalmazott – legyőzték a halált élni akarásukkal.

Megemlékezett az október 7-i Izrael elleni terrortámadásról, amelyet „egy napig tartó holokauszthoz” hasonlított, és aggasztónak nevezte, hogy nemcsak a muszlim országokban, de a nyugati civilizáció nagyvárosaiban is tömegek ünneplik a Hamász gyilkos terrorakcióit.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédet mond az Élet Menete rendezvényen (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Baruch Adler, a nemzetközi Élet Menete Szervezet igazgatóhelyettese arról beszélt: az Élet Menetén évről évre részt vevők bizonyítják a jónak a gonosz erői feletti győzelmét. Megemlékezett az édesanyját bújtató ukrán falusi emberről, aki nap mint nap kockáztatta a saját és családja életét, hogy megmentse az ő édesanyjának életét.

Szólt az október 7-i terrortámadásról, „süketítőnek” nevezve a világ hallgatását az események után. A „soha többé” ígérete, üresen csengett a könyörtelen brutalitást látva – mondta, hozzátéve, a szabad világ polgáraiként szégyellni kellene magunkat, amiért tétlenül nézzük, ahogy a történelem ismétli önmagát.

A 103 éves Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász az Élet Menete rendezvényen (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A rendezvény kezdetén leleplezték a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren az „1944. május 15. és július 9. között elhurcolt és meggyilkolt 440 000 magyar zsidó emlékére” állított emléktáblát.

Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester hangsúlyozta: a magyar társadalom súlyos morális kudarca és bűne, hogy „nem védtük meg zsidó honftársainkat”. Ez a bűn beleégett a nemzet történelmébe – jelentette ki. Kitért arra: az emlékezés egyrészt a szembenézés eszköze, másrészt azt a kötelezettséget is rója az emlékezőkre, hogy mondják el a következő generációnak, a gyűlölet és a gyűlöletkeltés tönkreteszi a társadalmat.

Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester, Szabó György, a Mazsök elnöke, Mester Tamás, a BZSH elnöke és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke a holokauszt 80. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla leleplezésénél (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Azt is mondta: napjainkban ismét terjed az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség, és egyre többen vonják kétségbe a zsidó állam jogát az önvédelemre.

„Jogunk és kötelességünk kiállni Izrael mellett”

– hangoztatta, hozzátéve, az antiszemitizmus és rasszizmus kéz a kézben jár az autoriter rendszerekkel.

Gyermekkórus énekel az Élet Menete rendezvényen a Keleti pályaudvarnál tartott megemlékezésen (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A megemlékezés végén gyertyát gyújtottak a holokauszt és az október 7-i izraeli terrortámadás áldozatainak emlékére. Gyertyát gyújtott mások mellett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, Győrfi László, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alelnöke, Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke, a Világ Igaza díjjal kitüntetett Abonyi Ivánné, aki családjával együtt öt embert bújtatott budapesti lakásukban, valamint holokauszttúlélők és diákok.

Kapcsolódó cikkek

Waldsee 1944 – Soha meg nem válaszolt levelezőlapok Auschwitzból

2024.09.30.4 nap ago
A 2B Galéria legutóbbi Waldsee 1944 kiállítására írók és költők írták meg tábori levelezőlapjukat, idén pedig a vizuális alkotók mellett zeneszerzőket is bevontak a közös emlékezésbe.

Ledor vádor, nemzedékről nemzedékre – Emlékest a holokauszt 80. évfordulója alkalmából

2024.09.24.1 hét ago
A Limmud Magyarország eseményén láthatja először a közönség Rajk László frottázsát, amelyet a művész a birkenaui haláltábor fürdőjének, a hírhedt „szaunának” a padozatáról készített 2013-ban.

Irathamisító műhely – Kalandjáték a cionista ellenállás igaz történetei alapján

2024.09.20.2 hét ago
A Hasomer Hacair egy olyan, oktatási céllal készülő program létrehozásán dolgozik, amely a cionista ellenállás történetét egy interaktív játékon keresztül ismerteti meg a látogatókkal.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »