A Gázában fogva tartott izraeliek családjai arra kérik a világ zsidóságát, hogy hagyjanak egy üres helyet az ünnepi asztalnál a 133 túsz tiszteletére.
Idén Noam Szafir és családja elviteles ételt rendel a peszáchi széderhez, mert édesanyjának, Mositnak nincs energiája ünnepi ételt főzni, ahogyan azt az elmúlt években tette. Mosit a Hamász által fogva tartott legidősebb izraeli túsz, a 86 éves Slomo Manszur lánya. A JTA riportja szerint a 20 éves Szafir elmondta, az ünnepet így csak jelzésértékűen fogják megtartani.
Ezt az érzést idén széles körben osztják a túszok családjai, valamint a zsidók milliói Izraelben és világszerte, akik átfogó kampányt indítottak a túszok szabadon bocsátásáért. Hétfőn kezdődik a peszách ünnepe, amikor a zsidók hagyományosan végigolvassák a Hagadát, amely az izraeliták rabszolgaságból való szabadulásának és Egyiptomból való kivonulásának történetét meséli el.
„Nem is akarok részt venni ebben” – erről beszélt Rachel Goldberg-Polin, akinek 23 éves fiát, Herst továbbra is túszként tartják fogva a Gázai övezetben. „Van valami perverz abban, hogy még a fogságból való szabadulás ünnepét is megünnepeljük, miközben egyetlen fiunk nincs szabadon. Ez teljesen helytelennek tűnik.”
A 29 éves jeruzsálemi Mai Albini-Peri, akinek nagyapját, Chaim Perit szintén elrabolták és Gázába hurcolták az október 7-i támadás során, szinte lehetetlennek érzi a peszáchi rituálékat.
„Hogyan ünnepelhetünk egy ilyen ünnepet, miközben 133 ember még mindig szabadság nélkül van, még mindig a felszabadulásra vár?”
– tette fel a kérdést.
Október 7-én Peri elrejtette a feleségét a védett helyiségben, és kiment, hogy harcoljon a megszálló terroristák ellen. „A nagyapám feláldozta a szabadságát, hogy megmentse a feleségét” – mondta Albini-Peri. A továbbiakban megjegyezte, hogy nagyapja, akinek a múlt héten volt a 80. születésnapja a fogságban, békeaktivista volt, aki beteg gyerekeket szállított Gázából izraeli kórházakba. „Az elnyomott emberek felszabadításának szentelte az életét, bárhol is legyen az.”
Szafir elmondta, hogy a családja üres helyet hagy Manszurnak az ünnepi asztalnál. A világ más részein élő zsidókat is arra kérték, hogy tegyenek hasonlóan a még fogságban lévő 133 túsz tiszteletére.
Néhány család a túszok és eltűnt családok fóruma által értékesített Hagadát fogja használni, amelyet annak a Beeri kibucnak a nyomdája készített, ahol október 7-én 90 lakost meggyilkoltak és 20-at túszul ejtettek. A Hagada tartalmaz egy Goldberg-Polin és férje, Jon által írt esszét, amely az ünnep hagyományos négy kérdését egy ötödik kérdéssel egészíti ki:
„Miért nem ülnek velünk az asztalnál a szeretteink?”
„Nincs szükségünk fizikai szimbólumokra, mert minden nap megéljük” – mondta a 18 éves Talja Dancig, akinek nagyapját, Alex Dancigot Nir Ozból rabolták el. Az idősebb Dancig volt az, aki minden évben vezette a szédert. „Általában a nagyapám viszi a showt, ő mondja a vicceket és a történeteket. Idén nem így lesz.”
„Széder estének nevezik, de nem lesz széder” – tette hozzá, utalva a rendet jelentő héber szóra. Hozzátette azonban, hogy a családja a széderen időt szán arra, hogy elmesélje, hogyan mentették meg a saját életüket október 7-én. „A családomat Nir Ozból mentették meg” – mondta. „Köszönetet mondhatunk Istennek, hogy visszaadta az életünket.”
Nem csak a túszok családjai azok, akiknek megváltozott a peszách megélése. Az izraeliek számára ez az első nagyobb zsidó ünnep október 7-e óta, amely maga is a szimchát Tóra ünnepe volt, és sok izraeli nyugtalanságot érez, különösen az Iránnal nemrégiben kiéleződött feszültségek közepette, amely magában foglalta több mint 300 drón és rakéta Izraelre történő kilövését.
A peszách első estéjén, amikor az ország nagy részében a családok összegyűlnek, a múltban is történtek terrortámadások, például 2002-ben Netanjában egy szédert tartó szállodát robbantottak fel, 30 ember halálát okozva, ami a második intifáda leghalálosabb merénylete volt. Izraeli tisztviselők úgy vélik, hogy a Hamász eredetileg a tavalyi peszachra tervezte az október 7-i támadást, de a biztonsági intézkedések fokozása után elhalasztotta azt.
A netanjai robbantás célpontjai az izraeli hagyományoknak megfelelően a szállodában összegyűlt nagycsaládosok voltak. A háború miatt otthonukból kitelepített mintegy 118 ezer izraeli közül azonban sokak számára idén nem lesz lehetőség a közös széderre, mivel egy család tagjai az ország különböző szállodáiban vannak szétszórva.
Eli Bibasz, Jarden Bibasz édesapja és a Hamász által fogva tartott legfiatalabb túszok, a négyéves Ariel és az egyéves Kfir nagyapja azt mondta, hogy az ő szemszögéből nézve „a peszách idén nem lesz ünnep”.
Egy nappal korábban új videófelvételek láttak napvilágot, amelyeken Jarden látható véresen, amint fogvatartói október 7-én a gázai utcákon keresztül hurcolják, miközben dühös tömeg veszi körül. Az idősebb Bibasz azt mondta, hogy a felvételt lesújtó volt nézni, különösen, mivel a család reményei elszálltak, hogy még peszách előtt sikerül megegyezni a további túszok szabadon bocsátásáról.
A JTA-nek elmondta, hogy a széder estével kapcsolatban mégis fájdalmas számítást végzett, amit a történelem során sokszor tettek már a nehéz körülmények között élő zsidók:
„Ennek ellenére, mivel vannak más unokáink is, leülünk az asztalhoz, és ünnepelünk – ez rossz szó –, együtt töltjük az ünnepet, mint egy család, bár egy megtört család.”
