A Boráros téren felavatott alkotás emlékeztet a horthyligeti internálótábor áldozataira

A holokauszt nem csak a zsidók története: „velünk történt és nagy részben mi, magunk követtük el” – mondta a Karácsony Gergely főpolgármester a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján rendezett budapesti megemlékezésen kedden.

A holokauszt 80. évfordulója alkalmából a horthyligeti internálótábor áldozatainak emlékére a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) és a fővárosi önkormányzat köztéri emlékjelet avatott. A Boráros téren elhelyezett alkotás Varga Tamás szobrászművész műve – hangzott el.

A horthyligeti internálótábor áldozatainak emlékjele a Boráros téren (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Karácsony Gergely elmondta, hogy zsidó és nem zsidó magyarok múltja, történelme egybeforrt, ezért „neki kell veselkednünk” a szembenézés szükséges, de embert próbáló feladatának is.

„Nem is tehetünk másként” – fogalmazott –, hiszen a zsidó emberek tömeges elpusztítása egyszer és mindenkorra „szilánkokra törte” azt a hitet, hogy az ember minden körülmények között ember tud maradni. A holokauszt nem csak a zsidók története. Mindenkié. „Egy hatalmas, kitörölhetetlen felkiáltójel, hogy mivé is lehet az ember” – hangoztatta a főpolgármester.

A holokauszt „velünk történt és nagy részben mi, magunk követtük el”

– jelentette ki, hozzátéve: erre kell emlékeztetnünk magunkat, akkor, ha szembe találjuk magunkat olyan mondatokkal és olyan tettekkel, olyan politikával, amely visszaálmodja magát a két háború közötti Magyarországba.

Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

A főpolgármester a holokauszt-túlélő amerikai írót, Elie Wieselt idézte: „a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny”. A fájdalmas múlt és az abból tanulni képes jövő között tehát a különbség mi vagyunk – magyarázta. Mi, akik nem vagyunk közönyösek – fogalmazott –, mert képesek vagyunk tanulni a történelemből.

Karácsony Gergely arra szólított fel, hogy

„ne maradjunk többé tétlenek” az újabb kirekesztések, megbélyegzések, gyűlöletkeltések láttán.

Schiffer János, a NÜB elnöke elmondta, egyesületük célja, hogy ne lehessen elfelejteni a közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen gyűjtő és internáló tábort, amely a Csepel-szigeten Horthyliget néven működött. Ide magyar katonák vitték az újságok szerkesztőit, munkatársait, bankárokat, cégvezetőket, ügyvédeket és művészeket, akiket teljesen ártatlanul tartottak foglyul, hiszen „bűnük” mindössze zsidó származásuk volt – közölte, hozzáfűzve:

ebben a táborban 700 ember raboskodott, akik közül kétszáz ártatlan embert Auschwitzba deportáltak.

Schiffer János, a NÜB elnöke (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

A NÜB elnöke úgy vélte, a társadalom nem beszélte ki magából a traumát, inkább elhárítja magától azt. Kijelentette: a holokauszt ügye nem csak a zsidóké, ugyanolyan nemzeti tragédia, mint az I. világháborúban odaveszett 600 ezer magyar katona halála, vagy a Don-kanyarban elpusztított 100 ezer magyar katona elvesztése – húzta alá.

Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke rámutatott, az áldozatok mártíromságukkal igazolták, hogy a magyarországi holokauszt nem 1944. április 16-ával kezdődött, hanem jóval korábban, a „mérgező szavak, a babonák szintjén”. A korszak politikája volt „megtisztítani a zsidóktól” szakmákat, hivatásrendeket, gazdasági területeket – tette hozzá.

Mester Tamás, a BZSH elnöke (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Emlékeztetett arra is, hogy 1944. május 15. és július 8. között a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében mintegy félmillió magyar zsidó halt mártírhalált Auschwitz-Birkenauban.

„A magyarországi zsidóság nagyobb részét meggyilkolták. A mai országterületre kalkulálva a budapesti zsidóság mintegy 40 százalékát, a vidéki zsidóság mintegy 75 százalékát. Nem volt olyan zsidó család, akinek ne lettek volna halottai”

– mondta Mester Tamás.

Még több Kibic

Mazsihisz: Felháborító, hogy a neonáci megmozdulás szervezői magas állami kitüntetésben részesültek

2025.02.09.2 óra ago
A neonácik által a „kitörés napja” alkalmából rendezett megemlékezések nem a becsületről szólnak, hanem becstelenségét dicsőítik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közleménye szerint.

Gábor György előadásával indul a Limmud Magyarország új programsorozata

2025.02.07.2 nap ago
Jól kinézünk! címmel indít új programsorozatot a Limmud Magyarország Alapítvány, ahol a zsidó történelmet és hagyományokat a képek erejével és kreativitásával fogják újra felfedezni.

Emléktáblát avattak Budapesten Kulka Frigyes születésének 100. évfordulója alkalmából

2025.02.06.3 nap ago
Az európai hírű mellkassebész, Kulka János színművész édesapja egy évtizeden át lakott a Hold utcában.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »