A holokauszt nem csak a zsidók története: „velünk történt és nagy részben mi, magunk követtük el” – mondta a Karácsony Gergely főpolgármester a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján rendezett budapesti megemlékezésen kedden.
A holokauszt 80. évfordulója alkalmából a horthyligeti internálótábor áldozatainak emlékére a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) és a fővárosi önkormányzat köztéri emlékjelet avatott. A Boráros téren elhelyezett alkotás Varga Tamás szobrászművész műve – hangzott el.
Karácsony Gergely elmondta, hogy zsidó és nem zsidó magyarok múltja, történelme egybeforrt, ezért „neki kell veselkednünk” a szembenézés szükséges, de embert próbáló feladatának is.
„Nem is tehetünk másként” – fogalmazott –, hiszen a zsidó emberek tömeges elpusztítása egyszer és mindenkorra „szilánkokra törte” azt a hitet, hogy az ember minden körülmények között ember tud maradni. A holokauszt nem csak a zsidók története. Mindenkié. „Egy hatalmas, kitörölhetetlen felkiáltójel, hogy mivé is lehet az ember” – hangoztatta a főpolgármester.
A holokauszt „velünk történt és nagy részben mi, magunk követtük el”
– jelentette ki, hozzátéve: erre kell emlékeztetnünk magunkat, akkor, ha szembe találjuk magunkat olyan mondatokkal és olyan tettekkel, olyan politikával, amely visszaálmodja magát a két háború közötti Magyarországba.
A főpolgármester a holokauszt-túlélő amerikai írót, Elie Wieselt idézte: „a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny”. A fájdalmas múlt és az abból tanulni képes jövő között tehát a különbség mi vagyunk – magyarázta. Mi, akik nem vagyunk közönyösek – fogalmazott –, mert képesek vagyunk tanulni a történelemből.
Karácsony Gergely arra szólított fel, hogy
„ne maradjunk többé tétlenek” az újabb kirekesztések, megbélyegzések, gyűlöletkeltések láttán.
Schiffer János, a NÜB elnöke elmondta, egyesületük célja, hogy ne lehessen elfelejteni a közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen gyűjtő és internáló tábort, amely a Csepel-szigeten Horthyliget néven működött. Ide magyar katonák vitték az újságok szerkesztőit, munkatársait, bankárokat, cégvezetőket, ügyvédeket és művészeket, akiket teljesen ártatlanul tartottak foglyul, hiszen “bűnük” mindössze zsidó származásuk volt – közölte, hozzáfűzve:
ebben a táborban 700 ember raboskodott, akik közül kétszáz ártatlan embert Auschwitzba deportáltak.
A NÜB elnöke úgy vélte, a társadalom nem beszélte ki magából a traumát, inkább elhárítja magától azt. Kijelentette: a holokauszt ügye nem csak a zsidóké, ugyanolyan nemzeti tragédia, mint az I. világháborúban odaveszett 600 ezer magyar katona halála, vagy a Don-kanyarban elpusztított 100 ezer magyar katona elvesztése – húzta alá.
Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke rámutatott, az áldozatok mártíromságukkal igazolták, hogy a magyarországi holokauszt nem 1944. április 16-ával kezdődött, hanem jóval korábban, a „mérgező szavak, a babonák szintjén”. A korszak politikája volt „megtisztítani a zsidóktól” szakmákat, hivatásrendeket, gazdasági területeket – tette hozzá.
Emlékeztetett arra is, hogy 1944. május 15. és július 8. között a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében mintegy félmillió magyar zsidó halt mártírhalált Auschwitz-Birkenauban.
„A magyarországi zsidóság nagyobb részét meggyilkolták. A mai országterületre kalkulálva a budapesti zsidóság mintegy 40 százalékát, a vidéki zsidóság mintegy 75 százalékát. Nem volt olyan zsidó család, akinek ne lettek volna halottai”
– mondta Mester Tamás.
