Három zsidó iskola igazgatóját kérdeztük arról, hogyan látják az oktatás szerepét a zsidóság jövőjét illetően.
Miközben a gyermekek nevelésének és oktatásának motorja természetesen az otthon, a család, ma, hazánkban még a korábbinál is nagyobb feladat hárul az iskolákra – mondja Szilánk Zsuzsa, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által alapított Maimonidész Zsidó Gimnázium igazgatója. Különböző történelmi okokból – leginkább a holokauszt és az azt követő negyven év szocializmusa miatt – a hazai zsidóság legnagyobb része eltávolodott a zsidó hagyománytól. Nem csak a vallásgyakorlástól, de a legalapvetőbb, a zsidósággal kapcsolatos tudástól is.
A tudás hiánya miatt – természetes módon – szinte lehetetlen a hagyomány továbbörökítése. A rendszerváltás után azonban, Istennek hála, több zsidó iskola is nyílhatott, mára pedig, több, mint harminc év elteltével a szülők is sokkal magabiztosabban íratják gyermeküket zsidó oktatási intézménybe. Szerencsére egyre többen ismerik fel a hagyományok megismerésének jelentőségét, amely nélkül a zsidóság eltűnne, ahogy azt láttuk a korábbi évtizedekben.
Rendkívüli felelősség hárul tehát mindannyiunkra szülőként és oktatással foglalkozókként is – ecseteli a Maimonidész Gimnázium igazgatója, aki ez utóbbi szerepben legfőbb feladatuknak tarja, hogy olyan színvonalú oktatási intézményeket hozzanak létre, amelyek kellően versenyképesek az ismert és népszerű intézményekkel és – a Chábád-Lubavicsi filozófiának megfelelően – kihangsúlyozzák azokat a többlet értékeket, amelyeket egy hagyományőrző zsidó iskola tud nyújtani az ott tanulóknak.
Szilánk Zsuzsa szerint az iskola oktatási munkája nem állhat meg az intézmény falain belül. Nagyon fontos számukra – és úgy érzik, ezt valamilyen mértékben várják is tőlük –, hogy a gyermekeknek adott tudást és pozitív tapasztalatot haza hozva, tanulóik családjainak is sikerüljön megismerni közösségüket és a zsidó hagyományt. Hiszen érdekes módon megfordulnak a szerepek és sok esetben a gyermekek lesznek azok, akik a tudást átadják szüleiknek, rokonaiknak.
Kovács Bernadett, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola igazgatója is kiemelkedő szerepet tulajdonít a zsidó oktatásnak, és ahogy változik a világ, véleménye szerint ez egyre inkább így lesz, mivel sajnos ma már nagyon kevés családban él holokauszt-túlélő dédnagyszülő, nagyszülő, akik „mesélhetnének”.
Sok esetben traumáik hatására egyáltalán nem beszéltek származásukról, így nem adták át tudásukat gyermekeiknek, ők pedig, bár szerették volna, de nem tudták megélni saját zsidóságukat, és gyermekeiket sem tudták elindítani ezen az úton – mondja Kovács Bernadett. Így szerinte is az iskolákra, a zsidó oktatásra hárul a tradíciók megismertetése, annak érdekében, hogy fennmaradjon a zsidó közösség.
De önmagában az iskola nem lenne elegendő, szükség van a különböző szervezetek támogatására. Diákjaik számára a jelenben fontos a kapcsolatuk a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral, Az Élet Menete Alapítvánnyal, a Maccabival, vagy a JDC-Szarvasi Táborral – a teljesség igénye nélkül. A jövőben fontosak lesznek számukra az ifjúsági szervezetek, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, és az a céljuk, hogy minél közelebb kerüljenek a zsinagógai körzetek életéhez.
Horányi Gábor, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola főigazgatója szerint a zsidó iskolák épp olyan sokrétűek és összehasonlíthatatlanok, mint a zsidó közösségek. Ahogy nem lehet általánosságban gondolkodni a zsidó közösségről, úgy a zsidó iskolákról sem. A jelenlegi piacon vannak olyan iskolák, amelyek a szűkebb vagy tágabb értelemben vett hagyományőrző, vallásukat így-úgy gyakorló családok számára fontosak, és fontos tényezője a Lauder is, amely elsősorban magas színvonalon oktató, innovatív, jó közösségi iskola akar lenni, amely közösség alapvető kohéziós eleme a zsidósághoz való kötődés.
A zsidó hagyomány számos olyan pedagógiai üzenetet, életüzenetet és bölcsességet hordoz, amely hasznos lehet a mai világban a fiataloknak. A Lauder a zsidó nevelés hagyományaira, magas színvonalú és sokszínű módszertanára, és a mögötte lévő évezredes közösségi normára épít, amely szerint a tanulás az egyik legerősebb közösségi érték.
A hagyományos oktatási formák minden szempontból válságukat élik, a zsidó hagyományból kinövő oktatás viszont időtállónak bizonyult, épp a válság időszakokban tudott mindig szerepet játszani a közösség megmaradásában és erősítésében. Az új alapítású alternatív iskolák éppen azért nem tudnak meggyökeresedni a minőségi oktatást nyújtó hagyományos iskolák között, mert nincs mögöttük valódi közösség. A Lauder viszonya a zsidó hagyományhoz az, ami maga a zsidó hagyomány: az ősi tudásra építve megújulni és alkalmazkodni a 21. századhoz. Ez a kulturális hagyomány erősíti a zsidó gyökerű családok gyerekeinek identitását, a közösséghez való kötődését.
A tanítást nem lehet elég korán kezdeni – hangsúlyozza Szilánk Zsuzsa. Ezért is tartja rendkívül fontosnak, hogy már a legkisebbeknek is versenyképes, minden igényt kielégítő zsidó alternatívát nyújtsanak. Céljuk, hogy végig kísérhessék a gyermeket a bölcsődétől akár az egyetemi évek végéig.
Néhány évvel ezelőtt megnyitották a Zsibolygó bölcsődét és óvodát, amely igazi sikertörténet, fantasztikus, családias, ugyanakkor rendkívül professzionális tantestülettel és befogadó közösséggel, idén pedig, felmenő rendszerben, de a most még 7. évfolyamtól a 12. évfolyamig működő Maimonidész Gimnázium megkezdi elsős általános iskolai osztályát is. Tehát adott a lehetőség arra, hogy a bölcsődés és óvodás évektől, az általános iskolán át a gimnázium végéig az oktatási rendszerükben, tradicionális, ugyanakkor befogadó közegben kapjanak diákjaik színvonalas világi és nyelvi oktatást, hiteles vallási képzéssel.
Kifejezett hangsúlyt helyeznek a nyelvi oktatásra, intézményeik két tannyelvűek, a vallási tárgyakat mindkét helyen angolul tanulják a gyermekek, és a héber nyelvet is oktatják. Ez ma már persze elvárás is, ugyanakkor azért is különösen fontosnak tartják, hogy tanulóik még jobban be tudjanak majd illeszkedni nemcsak a magyarországi, de a nemzetközi zsidó közösség „vérkeringésébe”, vagy felsőoktatási tanulmányaikat sikerrel folytathassák külföldön. Erre ma már számos példájuk van.
Ami a zsidóság imidzsét illeti, intézményeik igazi erejét a hiteles, önazonos, pozitív zsidóság megismertetésében látják, ehhez igyekeznek jó példát mutatni. Ez a Chábád igazi erőssége a Maimonidész igazgatója szerint.
A szülők gyakran bemennek az intézménybe, akár nyílt napokra, de szájról szájra is terjed a hír. A szülők a legnagyobb marketingesek – mondja Szilánk Zsuzsa –, a PR munkára szinte nem is kell költeni, mert hál' Istennek tényleg nagyon jó hírüket viszik. A végzős osztályoknál statisztikai adatokkal alá tudják támasztani azt, mennyire vált be az a módszertan és edukációs szisztéma, amelyet hazai és külföldi szakemberekkel dolgoztak ki, és amit folyamatosan fejlesztenek és igazítanak szükség szerint.
A Scheiber Iskola hagyománytisztelő, neológ zsidóság-képet közvetít. Kovács Bernadett fontosnak tartja, hogy a gyerekek megismerjék a zsidó történelmet, a vallási ünnepeket, amelyeket iskolai keretben is megtartanak, és zsinagógalátogatásokkal is emlékezetessé tesznek számukra.
Természetesen mindezt korcsoportjuknak megfelelő keretek között, a kicsiknek játékkal, dallal, de a gimnáziumi korosztályt már nem csak a hagyományok eredete érdekli, hanem a modern kori Izrael kül- és belpolitikai problémája is. Nagy érdeklődést és együttérzést váltottak ki belőlük az október 7-i tragikus események, ezért azokban a hetekben elég sokat beszélgettek, vitáztak velük erről, és tematikus projektnapot is szerveztek.
A Scheiber a BZSH fenntartásában működik, és a térítésmentes oktatási intézmények mezőnyében kiemelkedő felszereltséggel rendelkezik. Ennek ellenére megemlíteném az anyagi jellegű nehézségeket – mondja Kovács Bernadett –, mert ha eljátszom néha a gondolattal, milyen nagyszerű lenne, ha egy-egy ünnepet például Izraelben ünnepelhetnénk közösen, ünnepenként és évenként más-más osztállyal! Milyen csodálatos lenne, ha a gyerekek testközelből láthatnák az ősi Izrael nevezetességeit vagy a kibucokat, ahol az első telepesek máig termő csodát teremtettek a sivatagból. Azt gondolom, igazán ott érzékelnék azt, mire képes a hit és az akarat.
Persze, ha ennél kisebbet álmodom, akkor is eszembe jutnak eszközök, okostáblák, stúdióterem és számos más olyan nagy beruházást igénylő fejlesztés, amelyek a 21. századi oktatást még inkább szolgálnák.
Horányi Gábor szerint az iskoláktól függetlenül is nagy szükség van a magyar zsidó közösség megújulására. A Lauder alapítványi formában működik, az különbözteti meg a hagyományosan zsidó családok által megcélzott állami vagy egyházi fenntartású iskoláktól, hogy itt a családok anyagilag nagymértékben hozzájárulnak az iskola fenntartásához, és ennek fejében színvonalas szolgáltatást várnak el, ezért sokkal direktebben ki van téve a piaci igényeknek. Az oktatás megszervezése, intézményeinek fenntartása, a közösség önellátása a zsidó hagyomány alapja.
A fentebb említett kitettség miatt sokkal érzékenyebben és gyorsabban tud reagálni a közösség tényleges igényeire, a kényszerből fakadóan sokkal rugalmasabban kell reagálni akár az aktuális kihívásokra, vagy hamarabb fel kell mérni az irányváltozás kényszerét.
A számukra fontos zsidóság-kép a rugalmas, a kihívásokra válaszolni tudó, aktívan cselekvő közösségé. A Lauder valódi értéke, hogy nem megfogalmazzák az értékeiket, hanem megvalósítják, legyen szó a klasszikus zsidó közösségi tevékenységekről, például a közösségi szövegtanulás, szombatfogadás, vagy iskolai keretek között a héber nyelv, illetve judaisztika tanítása, vagy újító módon a mai gimnazista, fiatal felnőtt korosztályt megszólító programokról. Például idén Smúz néven indítottak egy programot péntekenként az ebéd előtti egy órában, amely egyszerre közösségi alkalom, hetiszakasz-értelmezés és szombatfogadás.
Természetesen minden komplex rendszer, amely működik, folyamatosan akadályokkal ösztönzőkkel, súrlódásokkal találja magát szembe. Ettől és így működik a világ. Az előzőekben megfogalmazott aktivitásban benne van, hogy vannak problémák és akadályok, ha nem lennének, az nem lenne normális. Úgy fogjuk fel – mondja a Lauder igazgatója, mint a SWOT-analízis egy tagját, ahhoz, hogy egy szervezet vagy közösség működjön, ez a négy tényező van jelen, és adnak ki egy egészet: Strenghts (erősségek), Weaknesses (gyengeségek), Opportunities (lehetőségek), Threats (veszélyek).
Mindezekkel összefüggésben, az esetleges iskolai antiszemitizmus lehetőségéről kérdeztük interjúalanyainkat. A Lauder és a Maimonidész igazgatója egy zsidó iskolában értelmezhetetlennek találta a felvetést, amellyel szerencsére még sosem találkoztak az iskola falain belül.
Elkezdték csúfolni, hogy büdös zsidó – Antiszemita bullying az iskolákban
A Scheiber igazgatójának tapasztalatai szerint antiszemitizmus bárhol, bármilyen közegben előfordulhat, a legtöbb esetben a nem megfelelő ismeretanyag birtokában történhet meg, ezért tartja nagyon fontosnak a megfelelő oktatást ebben a témakörben is. Lehet, hogy sokan találkoztak már olyan történettel szűkebb vagy tágabb környezetükben, amikor akár egy zsidó gyökerekkel rendelkező gyerek „lezsidózta” társát, mert nem volt tisztában saját származásával.
Kovács Bernadett kiemelkedően fontosnak tartja az oktatás szerepét, ezen belül pedig a kötetlen beszélgetések fontosságát. Az antiszemitizmus kérdésköre csak egy kis szegmense a tájékozatlanságból eredő gyűlölködésnek, és ugyanilyen fontos a rasszizmus és a bármely más társadalmi csoportokkal szembeni kirekesztés problémája. Ezekről a Scheiberben ugyanolyan rendszerességgel esik szó.
