1944. március 19-én, Magyarország náci megszállásával megkezdődött a vészkorszak utolsó, legvéresebb és legborzasztóbb fejezete, ugyanakkor a magyarországi vészkorszak nem 1944-ben és nem a náci megszállással kezdődött, mondta Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke.
Azt, ami a soá során történt, sem megbocsátani, sem jóvátenni, főleg elfelejteni nem lehet
– jelentette ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke a Holokauszt 80 emlékév megnyitóján, szerdán Budapesten. Ezért a ma élőknek több generáción túl kötelességük feleleveníteni a történteket, a félmillió magyar zsidó lemészárlását – hangsúlyozta Grósz Andor a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésen.
Nem szabad hagyni, hogy a holokauszt, amely nemcsak a zsidóság, hanem az egész nemzet tragédiája is, „kikerüljön a tudatunkból”. Ez különösen fontos most, amikor az antiszemitizmus a világ számos pontján olyan magasságokig szökött, amit nem tapasztaltunk az elmúlt 80 év alatt
– tette hozzá.
Azt mondta, hogy 1944. március 19-én, Magyarország náci megszállásával megkezdődött a vészkorszak utolsó, legvéresebb és legborzasztóbb fejezete. A bedübörgő német egységek mellett megjelent az SS is, és az az Eichmann-kommandó, amelynek feladata a Horthy Miklós által vezetett államapparátussal együtt a több mint 800 ezres magyar zsidóság teljes megsemmisítése volt – hangoztatta.
Ugyanakkor – folytatta –
a magyarországi vészkorszak nem 1944-ben és nem a náci megszállással kezdődött, mert több tízezren haltak meg munkaszolgálaton a keleti fronton, és nem szabad megfeledkezni a Kamenyec-Podolszkijba deportált 15 ezer zsidóról sem, akiket a németek lemészároltak. Mindez az államilag gerjesztett antiszemitizmus következménye volt, amelynek során megfosztották a zsidónak minősülő állampolgárokat a jogaiktól
– mondta.
Grósz Andor közlése szerint az emlékezés a múltról szól, de a jelennek beszél és a jövőt alakítja. Ezért „mindent meg kell tennünk”, hogy minden új generáció tisztán nézzen szembe a múlt örökségével, és ismerje fel annak jelentőségét a jelenben. Ez azért fontos, mert a soa egész tragédiájának társadalmi feldolgozása Magyarországon – éppúgy, mint a többi érintett országban – még várat magára – vélekedett.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly október 7-én újabb támadás érte a zsidóságot: Izraelben civileket, csecsemőket, nőket és időseket mészároltak le és ejtettek túszul. Vagyis, amikor az ellenségeik célja a zsidóság elpusztítása, nem elég csak beszélni és emlékezni, hanem szembesíteni kell a világot azzal, hogy ismét a zsidók a célpont – fűzte hozzá.
Szavai szerint sikerült újra tömeghisztériát szítani a zsidóság ellen a kiprovokált háborúval és ezt a művelt világ népei közül százezrek teszik magukévá, miközben a terroristák nem csupán a zsidókat fenyegetik, hanem a teljes modern civilizációt.
„Le fogjuk győzni az antiszemitizmus feltámasztott szellemét, nem fogunk lehajtott fejjel elvonulni”
– mondta.
Ugyanakkor vigasz számukra, hogy Magyarország példamutatóan áll Izrael és népe mellett, példamutatóan lép fel az antiszemitizmus ellen, és lehetővé teszi, hogy Magyarországon békében éljék meg zsidó mivoltukat – hangsúlyozta.
„Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a közöny, a gyűlölet vagy a kirekesztés ellen, bárhol is történik a világban (…) fontos, hogy küzdjünk egy olyan világért, ahol az ilyen szörnyűségek többé soha nem fordulhatnak elő” – fogalmazott beszédében Grósz Andor.
Az emlékév nyitórendezvényén koncertet tartottak, valamint imát mondott Frölich Róbert országos főrabbi és Fekete László főkántor.
