Ne legyen puszta beszéd az Auschwitz 79 évvel ezelőtti felszabadításakor megfogalmazott jelszó, a „Soha többé!” – jelentette ki Reuven Rivlin volt izraeli elnök kedden az egykori auschwitz-birkenaui náci német haláltáborban rendezett megemlékezésen.
Reuven Rivlin az Európai Zsidó Szövetség (EJA) által Krakkóban rendezett, az antiszemitizmusról szóló kétnapos nemzetközi konferencia résztvevőivel együtt érkezett az auschwitzi emlékhelyre.
Felidézte: 1945-ben, amikor a lágert felszabadították, a világ magáénak érezte a „Soha többé Auschwitz!” jelszót.
„Mindeddig biztos voltam abban, hogy az egész világ tanulságot vont le mindabból, október 7-e óta viszont azon töprengek, jelentenek-e ezek a szavak még mindig valamit?”
– fogalmazott Rivlin. Elmondta: az auschwitzi emlékhelyen kedden azért imádkoztak, hogy a „múltban megtörtént sötét napok” soha többé ne ismétlődjenek meg.
A szertartáson jelen volt Peter Pellegrini szlovák házelnök is, aki beszédében úgy fogalmazott: Auschwitz-Birkenau „intő jel” a jelenleg a világot megrázó fegyveres konfliktusok miatt is.
Menachem Margolin rabbi, az EJA elnöke úgy ítélte meg: Európában jelenleg a gyűlölet szintje nem alacsonyabb, mint a holokausztot megelőző időszakban, ezért a holokauszt újból megismétlődhet.
A holokauszt szombati nemzetközi emléknapja alkalmából szervezett krakkói konferencián hétfőn Elon Musk amerikai nagyvállalkozó is részt vett.
Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére.
Egyre többen keresik fel az auschwitzi múzeumot, de a látogatók száma elmarad a Covid előtti időktől
A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre.
Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A haláltáborban meggyilkolt emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. Az áldozatok között volt mintegy 960 ezer zsidó, 70-75 ezer lengyel, 21 ezer cigány, 15 ezer szovjet hadifogoly és 10-15 ezer más nemzetiségű személy.
Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert érkezésük után azonnal gázkamrákban pusztították el, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során öltek meg.
