Legfelsőbb Bíróság: Azonos nemű párok is örökbe fogadhatnak gyereket Izraelben
A bíróságnak bemutatott szakmai vélemények azt bizonyítják, hogy a szülők szexuális preferenciái nem befolyásolják a gyermek jólétét.
Történelmi jelentőségű döntésében az izraeli Legfelsőbb Bíróság csütörtökön egyhangúlag úgy határozott, hogy az azonos nemű párok az 1981-es örökbefogadási törvény értelmében örökbe fogadhatnak gyermekeket, írja a Times of Israel. A bíróság újraértelmezte a hatályos törvényt, amely szó szerint értelmezve kizárja az azonos nemű párokat a gyermekek örökbefogadásából, azt állítva, hogy a jogszabály valódi szándéka az örökbefogadott gyermek javának biztosítása volt.
A gyermekjólétről alkotott modern felfogás fényében a törvényt úgy lehet értelmezni, hogy az lehetővé teszi az azonos nemű párok örökbefogadását
– mondta ki a bíróság.
Az 1981-es törvény kimondja, hogy csak „egy férfi és a felesége együtt” fogadhat örökbe gyermeket. Ez nagyon megnehezítette az azonos nemű párok számára az örökbefogadást, bár bizonyos körülmények között mégis megtehették. A bíróság mostani ítéletében megjegyezte, hogy 2017-ben elutasított egy korábbi, ebben a kérdésben benyújtott beadványt, mivel a kormány akkor ígéretet tett a hatályos törvények módosítására és a heteroszexuális pároknak a gyermekek örökbefogadásakor biztosított előnyben részesítésének eltörlésére.
Uzi Vogelman, a Legfelsőbb Bíróság megbízott elnöke írásos véleményében rámutatott, hogy ilyen törvényhozás sosem valósult meg, és az állam a mostani beadványra adott válaszában azt közölte, hogy erre nincs is kilátás. Az ítéletben Vogelman az „értelmezés” igazságszolgáltatási doktrínáját alkalmazta annak érdekében, hogy újraolvassa az 1981-es törvényt, és a nyelvezetet úgy értelmezze, hogy az lehetővé teszi két elkötelezett kapcsolatban élő ember számára a gyermekek örökbefogadását, szemben egy kifejezetten heteroszexuális párral.
„Bár [az 1981. évi gyermek örökbefogadásáról szóló törvény] 3. szakaszának nyelvezete a maga nemében jobban megfelel annak az értelmezésnek, amely szerint az „egy férfi és a felesége együtt” kifejezés heteroszexuális párokat jelent, az az értelmezés, amely szerint ez a szakasz az azonos nemű párokat is magában foglalja, nem lépi túl a lehetséges nyelvi értelmezések körét” – írta Vogelman.
„Ennek oka, hogy a kifejezést teljes nyelvi kontextusában vizsgálva kiderül, hogy a szakasz nyelvezete két általános kategória között tesz különbséget: azok között, akik két szülőt magában foglaló családi kerethez tartoznak, szemben azokkal, akik egyszülős családi keretbe kívánnak örökbe fogadni. Vagyis a szakasz középpontjában az áll, hogy egy stabil házastársi keretbe történő örökbefogadásról van szó, amelybe a gyermeket adják, ellentétben az egyszülős [szülői kerettel].”
A meleg párok szülői jogait biztosító döntést hozott az izraeli legfelsőbb bíróság
Hozzátette, hogy a történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy a törvény megalkotásakor nem vették figyelembe azt a kérdést, hogy az azonos nemű párok alkalmasak-e az örökbefogadásra. Vogelman azt írta, hogy a törvény nyelvezetét az izraeli parlament, a Kneszet azért dolgozta ki, hogy meghatározza, az örökbefogadásra váró gyermek javát szolgálja, ha két szülővel rendelkező családba fogadják örökbe, és nem volt célja az azonos nemű párokkal kapcsolatos meghatározás.
„Ez azon a koncepción alapul, hogy a szülők közötti házastársi kapcsolat olyan családi egység létrehozásának feltétele, amely a gyermek számára stabilitást és biztonságot nyújthat, szemben az egyszülős családi egységgel”
– írta.
Vogelman emellett azt is állította, hogy a bíróságnak bemutatott szakmai vélemények azt bizonyítják, hogy a szülők szexuális preferenciái nem befolyásolják a gyermek jólétét, vagyis a meleg pár általi örökbefogadás összhangban lehet a törvény „objektív céljával”, a gyermek javával.
Alex Stein és Gila Kanfi-Steinitz bírák egyetértettek Vogelman véleményével.
Az azonos nemű párok örökbefogadásának kérdése már régóta politikai és jogi harc tárgyát képezi Izraelben, a csütörtöki döntést üdvözölték az LMBTQ jogvédő csoportok, valamint az izraeli reformmozgalom, amelynek jogi részlege vezette a törvény megtámadását. Az ultraortodox és keményvonalas vallásos-cionista képviselők ellenben elítélték a döntést, mondván, hogy az aláássa a zsidó identitást Izraelben, megosztó és „a zsidó nép nagy részének fájdalmat okoz”.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
