Kiállás Izrael mellett – A Jeruzsálemi Biennálé egyik kiállítása Budapesten

A Suttogó föld – A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzőművészetben című kiállítás csütörtöktől tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban.

A háború miatt későbbre halasztott 6. Jeruzsálemi Biennálé egyik kiállítása magyar alkotók munkáival kiegészítve lesz látható csütörtöktől a Néprajzi Múzeumban Suttogó föld – A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzőművészetben címmel.

„Ez a kiállítás kiállás Izrael mellett”

– hangoztatta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója szerdán, a kiállítás sajtóbemutatóján, hozzátéve: képzőművészeti élet fontos helyszíne a jeruzsálemi biennálé.

A Suttogó föld – A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzőművészetben című kiállítás a Néprajzi Múzeumban (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke emlékeztetett: az október 7-ei terrortámadás következtében kitört háború miatt a 6. Jeruzsálemi Biennálé nem nyílt meg a tervezett novemberi időpontban. A 35 nemzetközi kiállítást felvonultató, átfogó művészeti esemény előreláthatólag jövő év tavaszán valósul meg.

Az MMA elnöke elmondta, hogy a biennálé projektjeinek egy-egy részét hét nagyvárosban mutatják be: Budapest mellett New Yorkban, Londonban, Rómában, Torinóban, Los Angelesben és Buenos Airesben. Ezzel egyfajta kulturális háló jön létre – tette hozzá.
A Suttogó föld – A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzőművészetben című kiállításon 20 izraeli és 18 magyar művész alkotásai lesznek láthatók három izraeli és három magyar kurátor közreműködésével. A kiállítás a tájábrázolás hagyományos és alternatív, kortárs értelmezéseit mutatja be a plein-air festészettől a szimbolikus kifejezésmódokig. A tematikus csoportokban bemutatkozó alkotások egymásra reflektálva hoznak létre átfogó, kortárs művészeti tájképet – magyarázta Turi Attila.

„A lehetőség, hogy a művészet erejét a nyomasztó események ellenére ilyen módon megmutassuk, világszerte megerősíti a kulturálisan sokrétű Jeruzsálem és a város támogató közössége kapcsolatát”

– hangoztatta az MMA elnöke.

„Rettenetes helyzetben érkezett a megkeresés a kiállítás megvalósítására, egyértelmű volt, hogy ezt a gesztust meg kell tennünk”

– mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, hozzátéve: az intézménynek nem idegen egy ilyen kiállítás befogadása, most is látható kortárs tárlat a múzeumban. A főigazgató szerint a rövid határidő ugyan kihívást jelentett, de igazolta a felkészültséget és a készséget az együttműködésre. Hozzátette: az egy hónapig látható tárlat sokakat meg fog érinteni.

Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója felidézte, hogy november elején, a felkérés megérkezésekor szinte lehetetlennek tűnt egy ilyen súlyú nemzetközi tárlat létrehozása. A kiállítással szolidaritásunkat fejezzük ki, és az izraelit összekapcsoljuk a magyarországi művészettel – mondta, hozzátéve: a Néprajzi Múzeum 800 négyzetméteres terében látható műalkotások reflektálnak egymásra.

Iski Kocsis Tibor Munkácsy-díjas festőművész, a kiállítás egyik kurátora (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A sajtótájékoztatón online jelentkezett be Olaszországból Vera Pilpoul kurátor, aki az olaszországi Casale Monferrato kisvárosban megvalósult Maszk mögött című kiállítást szervezte. Elmondta: a befogadott tárlat tematikáját az Eszter könyve adta, és izraeli és olasz művészek mutatkoztak be rajta. A nagyméretű alkotásokat a helyszínen kellett reprodukálni, a kortárs művek mellett látható volt az ősi Eszter-tekercs is – tette hozzá a kurátor.

Iski Kocsis Tibor Munkácsy-díjas festőművész, a budapesti kiállítás egyik kurátora, rendezője arról beszélt, hogy Budapesten öt tematikus csoportban láthatók az izraeli és magyar művek, amelyek a tájra, a földre, a szülőföldre reflektálnak. A kiállított munkák között olajképek, nagyméretű rajzok és fotográfia egyaránt megtalálható. A magyar művészek között fiatalok és több Kossuth-díjas alkotó is helyet kapott – mondta.

A tematikus csoportok egyebek mellett a disztópikus tájkép, táj mint közeg és otthon, táj és ember kapcsolata, valamint táj és az ökológiai gondolkodás köré épülnek. A kurátor elmondta azt is, hogy az eredeti, Jeruzsálemben meg nem valósult projekt címe Táj, táj, táj volt.

Iski Kocsis Tibor mellett a kiállítás kurátorai Nehemja Boáz, Ofer Kahana, Victor Rjabkin és Rót Avi voltak.

Kapcsolódó cikkek

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.2 nap ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Kiskamaszsors a csillagos ház árnyékában

2024.09.27.1 hét ago
Zágoni Balázs A csillag és a százados című, új ifjúsági regényének hőse, Dávid tizenévesen éli át azokat a történéseket, amelyeket a felnőttek sem értettek igazán: kilakoltatást, bujkálást, megaláztatást – és az összefogást a legnehezebb helyzetekben.

Rendkívüli Sorstalanság-előadás a Magyar Nemzeti Galériában

2024.09.26.1 hét ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Magyar Nemzeti Galéria közös holokauszt-kiállításához kapcsolódva adják elő a Katona József Színház művészei Kertész Imre regényének színpadi változatát.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »