Salamon András dokumentumfilmjében olyan fiatalok mesélik el egy deportált nő naplójában leírtakat, akiknek még csak közvetett tapasztalataik, traumáik sincsenek a holokauszttal kapcsolatban.

A Zsidó Budapest 150 éve ünnepi rendezvénysorozat keretén belül a 12. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon mutatják be Salamon András, Balázs Béla-díjas rendező 1944 című filmjét, amelyet a Lumiere Filmiskolával karöltve készített.

A történet egy fiatal nő naplójára épül, akit a nácik – a rendező nagymamájával együtt – 1944. november 28-án deportáltak Budapestről Németországba. Miután hat hónapot a ravensbrücki és penigi haláltáborokban töltött, 1945. május 27-én délben érkezett haza, s hamarosan nekiállt, hogy az átélt borzalmakat legépelje.

„Ezt a kéziratot évtizedekkel később, a nagyanyám személyes tárgyai között találtam meg a családi archívumban”

– mondja a rendező. „Ebben a dokumentumfilmben olyan fiatal emberek mesélik el a naplóban leírtakat, akiknek még csak közvetett tapasztalataik, traumáik sincsenek a holokauszttal kapcsolatban” – ad némi előzetest a filmről Salamon András.

A dokumentumfilm a Lumiere Filmiskola együttműködésében készült. A filmiskola küldetése, hogy a Magyarországon egyre szaporodó nemzetközi filmforgatásokhoz valós tudással rendelkező hazai szakembereket képezzenek. Mindezen túl az iskola és a körülötte kialakult szakmai összefogás – ilyen formán itthon elsőként – vállalkozott arra is, hogy filmalkotásokat hozzanak létre.

A Lumiere Filmiskola együttműködésében készült például Salamon András jövőre elkészülő Random című nagyjátékfilmje is és a most látható dokumentumfilm, az 1944, amelyet november 30-án 20 órakor a Puskin Moziban mutatnak be a 12. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon.

További részletek és jegyvásárlás: zsifi.org/1944