A Mazsihisz nem fog alumíniumkohókat összegrundolni

A Zsidó Tanulás Világnapján a Bálint Házban beszélgetett Grósz Andor, a Mazsihisz és Mester Tamás, a BZSH elnöke a két szervezet viszonyáról a kormánnyal, de szóba került az EMIH, valamint az ortodoxia körül zajló események. Sőt, az is kiderült, hogyan lett Grósz Andorból „NER-lovag”.

„Nem egy hálás feladat Grósz elnök úr mellett beszélgetőpartnernek lenni”

– viccelődött Mester Tamás azon, hogy a Mazsihisz elnöke történeteivel bizony „ellopja a showt” vasárnap délután a JCC Budapest – Bálint Ház nagytermében, a Zsidó Tanulás Világnapja alkalmából megrendezett beszélgetésen.

Grósz Andortól sokan a zsidó közösségen belüli viták elsimítását várták megválasztása után, vetette fel Rangos Katalin. A Mazsihisz elnöke elmondta, az elmúlt időszakban már maga is nehezen viselte a szervezeten belüli vitákat, így megpróbált minél távolabb maradni ezektől. Amikor pedig megválasztották elnöknek, úgy érkezett meg a vezetői pozícióba, hogy mindenképpen nyugalmat kell teremteni. Az azóta eltelt öt hónap szerinte azt bizonyítja, hogy ezt bizonyos mértékben sikerült is elérni.

Az embereknek ugyanis elegük lett a belső vitákból, mert rájöttek arra, hogy ezek a viták gyengítik a szervezetet.

„Az egy tűrhetetlen állapot volt, hogy egy országban élünk, kisebbségben vagyunk, és vitázunk azzal a hatalommal, amelyre a lakosság 70-75 százaléka szavazott”

– hangsúlyozta Grósz Andor valamelyest felértékelve a kormánypártokra szavazók arányát. Az aktuális hatalmat nem kell mindenben támogatni, de kisebbséggént a kölcsönös tiszteletre kell törekedni, hogy egyáltalán tárgyalópartnernek tekintse őket a kormány, véli a Mazsihisz elnöke.

Rangos Katalin rákérdezett az elnök Lázár Jánossal való kapcsolatára, amire Grósz Andor egy rövid személyes kitérővel kezdett válaszolni. Elmondta, hogy egy győri ortodox zsidó családból származik, amelyet komolyan sújtott a holokauszt. A tanulmányait Leningrádban végezte, szolgált a Néphadseregben, majd a Honvédségben, 44 év szolgálat után ment nyugdíjba. Első felesége orosz volt, és lenyűgözte a hatalmas ország annak idején. Mindezt azért hozta fel, hogy megmutassa, saját értékrendje szerint a kompromisszumok megtalálására törekszik, de olyan formán, hogy bele tudjon nézni a tükörbe.

Ezt követően a Mazsihisz elnöke arra is rátért, hogy annak idején a Honvédkórház egyik vezetőjeként nem találta meg a hangot az Orbán-kormány egy korábbi honvédelmi miniszterével. Lázár Jánost pedig abból az időből ismeri, amikor a későbbi miniszter a honvédelmi bizottság tagja volt. Amikor 2013-ban Grósz nyugdíjba ment, Lázár megkereste, hogy vállaljon kormányzati szerepet, ezt visszautasította, de a tanácsadói pozícióra igent mondott azzal a feltétellel, hogy csak addig vállalja, amíg ez saját érdekét, illetve a zsidó közösség érdekét nem sérti.

„Így lettem akkor NER-lovag ezek szerint”

– utalt Grósz Andor azokra a vádakra, amelyek szerint a kormány embereként érkezett a Mazsihisz élére.

Egy újabb rövid kitérő közben a repülőorvosként is tevékenykedő Mazsihisz-elnök még azt is megemlítette, hogy szakmai életének egyik fájó pontja, hogy a következő magyar űrhajós kiválasztásában nem vehetett részt a hazai repülőorvos szakma.

Mester Tamás régóta ismeri Grósz Andort, akivel nagyon sok mindenben egyet értenek. Így amikor megválasztották Grószt a Mazsihisz elnökének, az a BZSH számára egy ideális egyensúlyi helyzetet teremtett. A sajnálatos események folytán Magyarországon Budapest adja a magyar zsidóság nagyjából 75-80 százalékát, emlékeztetett Mester Tamás, akinek jó kapcsolata Grósz Andorral megválasztásuk óta töretlen.

A BZSH elnöke úgy véli, zsidók között egyébként sem lehetne olyan vita, amely a nyilvánosság előtt zajlik, akár a közösségi vagy a hagyományos médiában. Az elmúlt évekre jellemző viták, legyenek azok az a Mazsihiszen belüliek vagy az EMIH-el folytatottak, Mester Tamás szerint szintén nem megengedhetőek.

„Ez szégyen ránk nézve, szégyen az elődeinkre nézve és szégyen a gyermekeinkre nézve”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szükséges valamilyen szintű együttműködés más zsidó vallási szervezetekkel ahhoz, hogy normál mederben tudjanak dolgozni.

Azt a képet adni a külvilág felé, hogy a zsidók a pénzen marakodnak, csak az antiszemita sztereotípiákra erősít rá, figyelmeztetett Mester Tamás. Az ortodox MAOIH körüli erős vitákat kiváltó eseményekről elmondta, hogy BZSH-elnökként csak a hivatalos álláspontot tudja elfogadni, ami szerint ma Keszler Gábor az ortodoxia elnöke, akit ugyan nagyon régóta ismer, mégis váratlanul érte, hogy ő került a MAOIH élére.

Grósz Andor ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a kormányhoz hasonlóan a Chabadtól is kölcsönös tiszteletet várnak el. A MAOIH körüli történéseket a Mazsihisz elnöke úgy interpretálta, hogy a Chabad annektálta a Kazinczy utcát, kijelentve, hogy a Mazsihisszel ilyen nem történhet meg.

„Abba a pillanatban, amikor az érdekeinket veszélyezteti valamilyen törekvése egy másik zsidó felekezetnek, akkor keményen ellen fogunk állni”

– idézte fel, mit mondott a magyarországi Chabad vezetőjének, Oberlander Báruch rabbinak, amikor az felhívta, hogy gratuláljon megválasztásához.

Az elnök Köves Slomó, az EMIH vezető rabbijának azon kijelentéseire is reagált, miszerint a Mazsihisz leginkább csak a holokauszttal foglalkozik, míg az EMIH a jövőt építi. Grósz Andor kiemelte, a mindennapi tettek fogják megmutatni, hogy micsoda valójában a Mazsihisz, amely egy zsidó egyház, így feladata a hittel, a kultúrával, a zsidósággal minden területen foglalkozni. Nem pedig a politikával, kivéve, ha az az antiszemitizmusról vagy a kisebbségekről szól, ekkor mindig meg fognak szólalni.

Arról, hogy Hadházy Ákos nem szavazta meg az Országgyűlés a Hamász Izrael elleni támadását elítélő nyilatkozatát, Grósz Andor azt mondta, hogy tartózkodhatott is volna, amennyiben nem ért egyet a határozat migrációt érintő pontjaival, de így ez bűn, hogy ezt nem tette meg. A Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy a magyar kormány más országokkal összehasonlítva példamutatóan reagált az izraeli eseményekre. Azzal pedig, hogy Novák Katalin eljött a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésre, az államfő az egész magyar társadalmat képviselte.

Mester Tamás hozzátette, hogy zsidó szemmel csak pozitívumként lehet tekinteni arra, hogy Magyarországon nem engedélyezik a Hamász melletti tüntetéseket. Hadházy szavazását pedig csalódásként értékelte.

Rangos Katalin arról is érdeklődött, hogy a Mazsihisz beleáll-e az EMIH látványtevékenységéhez hasonló működésbe?

„Az biztos, hogy alumíniumkohókat nem fogunk kormányközeli személyekkel együtt összegrundolni”

– utalt Grósz Andor arra, hogy az EMIH idén egy alumíniumfeldolgozó tulajdonosa lett. Példának hozta viszont, hogy keményen tiltakoztak, amikor Kövér László, az Országgyűlés elnöke nemrég Jézus gyilkosairól beszélt egy vidéki fórumon, valamint Lázár János miniszter Horthy Miklóst magasztaló szavai kapcsán. Ennek a Mazsihisz elnöke szerint meg lett az eredménye, hiszen a kormány tagjai reagálták rá.

Mester Tamás úgy gondolja, hogy a Mazsihisznek és a BZSH-nak nem kell versenyeznie Köves Slomóékkal, nekik a saját dolgukat kell végezniük, és jó szolgáltatásokat nyújtani a zsidó közösség felé. Arra pedig, hogy a Mazsihisznél is építkezésben gondolkodnak, Grósz Andor a Szeretetkórház felújításának befejezését, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem infrastrukturális megújítását emelte ki. Mindez nem tud megvalósulni a kormány segítsége nélkül.

Az elnök megemlítette még az ifjúság elérésének fontosságát. Ennek érdekében létrehoztak egy ifjúsági osztályt, amely olyan – nem csak valláshoz kötődő – programokat csinál, amelyekkel elsősorban a középiskolásokat és az egyetemisták szeretnék megszólítani,

akikből talán egy új kilét lehet majd a jövőben létrehozni.