Erzsébet királynénak is gyártott bútorokat a szegedi zsidó Lengyel család

A bútorairól híressé vált Lengyel Lőrinczet és leszármazottait, történeteiket, alkotásaikat bemutató tárlat nyílt vasárnap a szegedi Új Zsinagógában.

Frauhammer Krisztina, a tárlat kurátora a megnyitón elmondta, három évvel ezelőtt azzal a céllal indították el az Eltűnt családok nyomában című kiállítássorozatot, hogy a nyilvánosság minél többet megismerhessen annak a kutatómunkának az eredményeiből, amely a Szegedi Zsidó Hitközség Archívumában folyik. Szeretnék elérni, hogy a szegediek és az ideérkező turisták minél többet megtudjanak az egykor a városban élő zsidó közösségről, családokról.

A január 31-ig megtekinthető tárlat korabeli fényképek, dokumentumok és néhány bútor segítségével idézi fel az egykor a város legnagyobb adófizetői közé tartozó Lengyel (eredetileg Pollák) család történetét, amelynek ősei az első szegedi betelepülők között lehettek a 18. század végén.

Lengyel Lőrincz 1858-ban alapította meg kárpitosvállalkozását, amely bútorkereskedelemmel is foglalkozott, majd tevékenységét bútorgyártással és temetkezési termékek forgalmazásával is bővítette. A császári és királyi szállító címet viselő cég készítette az 1896-os millenniumi kiállítás nagy díszsátrát és berendezését.

Megrendelést kaptak az újjáépített budai palota főhercegi lakosztályának berendezésére, valamint Faragó Ödön tervei alapján legyártották Erzsébet királyné kerti házának népies-magyaros bútorait is. Ezt a kollekciót előbb az Iparművészeti Múzeumban, majd a párizsi világkiállításon is bemutatták, az aranyéremmel díjazott garnitúrát pedig rögtön megvásárolta a Viktória és Albert Múzeum elődje, és néhány darabja ma is a múzeum gyűjteményében szerepel.

1895-ben készült el a cég szegedi központja a Klauzál téren. A ma a Kis Virág Cukrászdának is helyet adó, a család otthonául is szolgáló épületben bemutatószobák várták a vásárlókat. A párizsi siker széles körben ismertté tette a céget, historizáló és szecessziós bútoraikat szállodák, főúri családok, jómódú polgárok vásárolták, nem egyszer nászajándékként.

Az alapító leszármazottai közül Lengyel Kálmán és Lengyel László Berlinben, illetve Párizsban lett ismert. Lengyel Kálmán Breuer Marcellel dolgozott évekig a Bauhaus stílusában a híres csővázas bútorokon és modernista belsőépítészeti munkákon, majd önálló céget alapított, az általa tervezett épületek közül ma is több látható Budapesten. Lengyel László ugyancsak tervezett, festett, és numizmatikusnak is kiváló volt. Testvérük, Lengyel Vilma a szegedi színházi, művészeti és zenei élet kritikusaként él sokak emlékezetében, fiát, Istvánt zenei tehetsége repítette Amerikáig.

A holokauszt árnyékában élő család mindennapjait egészen a munkaszolgálat kezdetéig Pető György amatőrfilmjei örökítették. A felvételekből lánya, Pető Katalin együttműködésével készült Forgács Péter különleges dokumentumfilmje, az Örvény, melyet a tárlat egyik kísérőrendezvényeként december 3-án vetítenek le a Szegedi Zsidó Hitközség épületében.