Ezek a fotók a tökéletes példái annak, hogyan lehet szépen beszélni a holokausztról

A MAZS Alapítvány aktív holokauszt-túlélőket bemutató fotókiállításának képeiből a derű árad, és nem a félelem vagy a kilátástalanság.

Tizenöt holokauszt-túlélő jelenik meg azokon a fotókon, amelyek a Magyarországi Zsidó Szociális Segély (MAZS) Alapítvány Idős korunk méltó képei című kiállításán láthatók Budapesten a MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központban.

A képek alanyaiban a túlélő mivoltukon túl közös, hogy mindannyian csinálnak valamit. Vannak, akik verseket írnak, mások sakkoznak, szöveget fordítanak, kézimunkáznak, szobrászkodnak, plüssmackókat vagy éppen Kinder tojás figurákat gyűjtenek. Vagyis aktív életet élnek. A fotókhoz rövid leírások is tartoznak, amelyekből kiderül, a túlélők miért pont azt a tevékenységet választották, és hogyan nyernek abból életörömöt idős korukban.

A kiállítással a MAZS Alapítvány azt szeretné megmutatni, hogy a kreativitás és az élet szeretete független az életkortól, fogalmazott a hétfői megnyitón Taly Shaul, az alapítvány ügyvezető igazgatója. Az alapítvány legfontosabb küldetése, hogy ellássa a magyarországi holokauszt-túlélőket, célja, hogy a túlélők biztonságban és méltóságban tudjanak saját otthonukban élni, és soha ne érezzék magukat egyedül, emelte ki az ügyvezető, hozzátéve, jelenleg közel kétezer túlélőt támogatnak, közölük tizenöten láthatók a kiállítás képein.

A fotókat Zsobrák Nóra, az alapítványnál dolgozó szociális munkások csoportvezetője készítette. A megnyitón arról beszélt, hogy tizenöt fantasztikus embernél volt, akik beengedték az otthonukba, és így bepillantást nyerhetett az életükbe, a gondolataikba, a hobbijukba. Mint elmondta, szomorú apropója a kiállításnak, hogy alanyai egyike, Tatár Imre újságíró életének 104. évében elhunyt és a megnyitó napján volt a temetése. A kiállítással ezért neki is szeretnének emléket állítani.

Tatár Imre haláláról Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész is megemlékezett beszédében. Elmondta, hogy három héttel ezelőtt még beszélt vele telefonon, és nem is gondolt arra, hogy az volt az utolsó telefonbeszélgetésük.

„Mindenkinek van egy utolsó telefonbeszélgetése”

– figyelmeztetett a fotóművész, hozzátéve, meg kellene keresni mindenkit, aki még életben van a túlélők közül.

Keleti Éva maga is túlélte a holokausztot, a kiállítás anyagáról elmondta, hogy az első pillanattól kezdve, ami megfogta, hogy a képekből a derű árad, és nem az iszonyat, a félelem, a kilátástalanság, amire ő maga is túlélőként emlékszik. A képeken rajta van a túlélés lehetősége, az, hogy ezek az emberek megérdemelték, hogy túléljék, és hogy megtalálják a saját örömüket, saját boldogságukat. A fotók alanyai minden egyes képen valami örömtelit csinálnak, a fotós pedig ezt megtalálta és megmutatta nekünk.

Frölich Kitty, a kiállítást befogadó MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központ munkatársa az emelte ki, hogy a kiállításon látható fotók tökéletes példái annak, hogyan lehet a holokausztról szépen beszélni. Hiszen nem csak azt kell bemutatni, hogy milyen szörnyűségek történetek annak idején, hanem azt is, hogy milyen szépségei vannak az embereknek.

A képeket készítő Zsobrák Nóra a Kibicnek elmondta, nyolc éve dolgozik szociális munkásként a MAZS Alapítványnál, nagyjából azóta foglalkozik fotózással is, és mindig szerette volna valahogy összekapcsolni ezt a két tevékenységet. A kiállítás anyagául szolgáló fotók készítésébe pedig azért kezdett bele, mert úgy érezte, meg kell mutatnia valamilyen tabudöntögető módon, hogy mennyire hamisak azok a sztereotípiák, amelyekkel az idős embereket felcímkézik.

Munkája során azt tapasztalta, hogy ezek az idős túlélők mennyire sok mindent csinálnak, olyan tevékenységeket űznek, amiket bárki más is csinálhat, például verseket írnak vagy Kinder-figurákat gyűjtenek. Úgy gondolta, a fotó megfelelő eszköz arra, hogy bemutassa, mindegy, hány éves az ember, mindig tud találni magának valamilyen aktív elfoglaltságot.

Bár kiemelni egyik fotót sem szerette volna, hiszen, mint mondta, minden történet más. Az egyik alany utolsó fotózását mégis meghatározó élményként írta le.

„A hölgy csak ült az erkélyén a napsütésben, és kérte, hogy becsukhassa a szemét. Abban a pillanatban éreztem, hogy ez most lett egy kerek, egész történet”

– emlékezett vissza.

Szintén az idősek aktivitásának fontosságára hívta fel a figyelmet Vajda Kinga, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és a Közösségfejlesztők Egyesületének kutatója, akinek kutatási témája az aktív idősödés lehetősége. Rövid előadásában elmondta, az időskorú lakosság társadalmon belüli aránya egyre emelkedik, és ez a trend előreláthatólag folytatódni fog az elkövetkezendő évtizedekben.

A kutató, aki korábban szintén a MAZS Alapítvány munkatársa volt megosztotta az aktív idősödés elképzelését, amely szerint az aktív, tevékeny, hasznos élet számos kutatás alapján serkenti és támogatja az életminőség pozitív irányú változását. Ami jó az időseknek és a hozzátartozóknak, rokonoknak egyaránt. Ráadásul társadalmi szinten is igen erőteljes hatást lehet elérni, hiszen sikeresen küzdhetünk meg az idős emberekkel szembeni negatív előítéletekkel.

Vajda Kinga szerint erősíteni kell a hasznosság érzését pozitív minták bemutatásával, amire kiváló alkalom a MAZS Alapítvány kiállítása.

Az Idős korunk méltó képei című kiállítás a Claims Conference és a MAZSÖK támogatásával jött létre, megtekinthető október 22-ig a MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központban (Paulay Ede u. 1.).