Az újraépítést támogatók a nácik feletti győzelmet látják a projektben, az ellenzők szerint viszont a zsinagóga újjáépítése a holokauszt szörnyűségeinek elfeledését eredményezné.
Több mint 80 évvel azután, hogy Németország egyik legjelentősebb zsinagógáját a kristályéjszaka során lerombolták, a hamburgi zsidó közösség birtokba vette az épület helyét, és megkezdte az újjáépítését, írja a JTA.
Az 1906-ban felavatott, 1200 férőhelyes szentéllyel rendelkező, egykor Észak-Németország legnagyobb zsinagógájának számító, neoromán stílusú épület, a Bornplatz zsinagóga helyét szerdán hivatalosan is átadták a város zsidó közösségének vezetőinek. A visszaszolgáltatást jelző ünnepségen Hamburg városának tisztviselői darabokra vágták annak a náci korabeli dokumentumnak a másolatát, amely elrendelte a zsinagóga lerombolását.
„Elnézést kérünk, hogy ilyen későn jutottunk arra a döntésre, hogy visszaadjuk nekik a tulajdonukat”
– mondta Dirk Kienscherf, a balközép Szociáldemokrata Párt helyi tisztségviselője a zsidó közösség képviselőinek az ünnepségen.
A zsinagógát a kristályéjszaka alatt gyújtották fel, az 1938-as pogromsorozat során, amikor a nácik Németország-szerte zsinagógákat és zsidó tulajdonban lévő üzleteket pusztítottak el. Maradványait később eladták a városnak, majd elbontották, a szomszédban pedig légvédelmi bunkert építettek. Jelenleg a zsinagóga helyén Margrit Kahl német művésznő által 1988-ban készített emlékmű található.
A pogrom, amely mindent megváltoztatott – 80 éve történt a kristályéjszaka
„A Bornplatz zsinagóga újra fel fog emelkedni és az emlékezés emlékművévé válik, amely városunk vibráló zsidó életének látható központjaként szolgál majd”
– közölte Shlomo Bistrizky rabbi, a Chábád-Lubavics mozgalom küldötte és Hamburg főrabbija egy nyilatkozatban.
A zsinagóga újjáépítésére irányuló törekvés egy helyi régiségkereskedő boltjában kezdődött 2020 nyarán, több mint nyolc évtizeddel a pusztulása után. Daniel Sheffer, egy izraeli származású, jelenleg Hamburgban élő vállalkozó éppen az üzletben járt, amikor felfedezett egy ezüst Tóra-koronát, amelyre Markus Hirschnek, a Bornplatz zsinagóga első rabbijának neve volt gravírozva.
„Szégyelltem és egyben dühösnek is éreztem magam, mert arra kértek, hogy vegyem vissza azt, amit elloptak az őseimtől”
– emlékezett vissza. „Ez az érzés még napokig tartott” – tette hozzá.
Sheffer végül megvásárolta a koronát, és magával vitte a Nem az antiszemitizmusra! Igen a Bornplatz zsinagógára! címet viselő kampányának több mint 50 állomására, amelyeken köztisztviselőkkel és más potenciális támogatókkal találkozott.
Ez az erőfeszítés vezetett a Bornplatz zsinagóga újjáépítésére irányuló kezdeményezés megalakulásához, amelyet maga Sheffer vezet. A projekt több mint 220 millió forintnak megfelelő összegű német kormányzati támogatást biztosított a zsinagóga újjáépítésének megvalósíthatóságát felmérő tanulmány elkészítéséhez. Magát az építkezést a hamburgi önkormányzat, a német kormány és magánadományok finanszírozzák.
Nem mindenki rajong azonban Sheffer terveiért. Egyesek azzal érveltek, hogy a zsinagóga újjáépítése a holokauszt szörnyűségeinek elfeledését eredményezné, míg a jelenleg a téren állóhoz hasonló emlékművek a közösség veszteségére és pusztulására emlékeztetnek.
„Kahl alkotása emléket állít, valamint az épület hiányának nyílt sebét kommunikálja, és ezen keresztül annak a hiányát, ami egykor Nyugat-Európa egyik legvirágzóbb zsidó közössége volt”
– bírálta az újjáépítési kezdeményezést Galit Noga-Banai.
A Sheffer által vásárolt tórakorona most a Hohe Weide zsinagógában található. A Bornplatz zsinagógából származó egyik Tóra-tekercs pedig 1940-ben Olaszországon keresztül került az Egyesült Államokba, ahol a gyülekezet egyik egykori tagja, Joseph Bamberger mentette meg. A tóratekercset továbbra is használták azokban a zsinagógákban, amelyeket Bamberger és családja Manhattanben látogatott, és 2021-től a város Zsidó Örökség Múzeumának állandó gyűjteményében található.
Mivel a zsinagóga szokatlan módon pusztult el, az ásatások során néhány meglepetés is előkerült. Ezek közé tartoznak a zsinagóga ablakaiból származó színes üvegszilánkok, amelyek megsejtetik, hogyan nézhetett ki az épület, amelynek emlékét ma már csak fekete-fehér fotók őrzik. Ha az ásatás befejeződik, építészeti pályázatot írnak ki az új zsinagóga tervezésére, és a zsinagóga mellett álló bunkert lebontják.
„Ez a mai pillanat fordulópontot jelent a hamburgi zsidó történelemben” – mondta Sheffer, hozzátéve:
„Ez az igazság és a hamburgi zsidó élet győzelme a nácik barbársága felett”.
Az 1938-ban lerombolt müncheni zsinagóga maradványai kerültek elő
