Kronberger Lili volt a magyar sport első világbajnoka, aki Kodály Zoltán segítségével kitalálta a zenére végzett műkorcsolyázást.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése alapján a Városligeti Műjégpálya előtti közterület egy része a Kronberger Lili tér nevet kapja, a négyszeres műkorcsolyázó világbajnok emlékére. Lakossági kezdeményezés nyomán, mind a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, mind a zuglói önkormányzat támogatta, hogy közterületet nevezzenek el a sportág világviszonylatban is jelentős úttörőjéről.

Kronberger Lili (Fotó: Wikimedia Commons)

Így a Budapest XIV. kerület 29732/11 helyrajzi számú, a Városligeti Műjégpálya előtti közterület egy része, amely a Verona angyalai sétány, az Olof Palme sétány, a Hősök tere, valamint a Városligeti Műjégpálya és Csónakázótó főépülete által közre zárt területrész ezentúl a Kronberger Lili tér nevet viseli.

Kronberger Lili 1890-ben született Budapesten zsidó családban, az első nők egyike volt, aki a műkorcsolyázásra adta a fejét. Eleinte a férfiakkal kellett versenyeznie, az első két világbajnoki versenyén 1906 és 1907-ben bronzérmet nyert. A sziléziai Troppauban (ma Opava) 1908. január 26-án először lett világbajnok, ezt a címet háromszor védte meg Budapesten, Berlinben és Bécsben.

Az igazi JÉGVARÁZS – Kronberger Lily
Kronberger Lily komolyan gondolta, hogy a műkorcsolyában bajnok lesz. Ehhez kétség sem fér. Ismerjétek meg az első magyar bajnokunkat, aki Kodály Zoltánnal karöltve letették a nemzetközi műkorcsolya alapjait.

Kiváló eredményei mellett a művészi orientációjú korcsolyázásnak, vagyis a komponált zenére végzett műkorcsolyázásnak a kitalálója volt. Mivel Kodály Zoltán baráti körébe tartozott, a zeneszerző segített neki a megfelelő zene kiválasztásában, amelyet a pályára kirendelt katonazenekar játszott el a versenyzőnőnek.

Ez az újítás teret nyert a nemzetközi mezőnyben, így nem véletlen, hogy a nemzetközi szövetség (ISU) egyetlen magyar korcsolyázóként Kronberger Lilit választotta be a sportág Hírességek Csarnokába.