A tehetséges balerina, aki lázadást szított a nők között Auschwitzban

Franceska Mann Lengyelország egyik legtehetségesebb táncosa volt, de őt is utolérte a zsidóüldözés a második világháború idején. Ő viszont úgy döntött, nem fogja ölbe tett kézzel várni, hogy megsemmisítsék.

A fiatal táncosnő 1917-ben, Varsóban született, és már korán felfigyeltek a tehetségére. 22 évesen például 125 versenyző között negyedik helyezést ért el brüsszeli balettversenyen, a háború előtt pedig rendszeresen lépett fel a Melody Palace nevű szórakozóhelyen. A második világháború kitörése után férjével, Marek Rosenberggel neki is be kellett költöznie varsói gettóba, ám mivel ismert táncosnő volt, férje pedig egy gazdag kereskedő fia, így kivételezett helyzetben voltak, olyannyira, hogy néha még az elzárt területet is elhagyhatták.

Mindeközben terjedni kezdett egy hír, miszerint Svájcban működő zsidó szervezetek embereket próbálnak kimenekíteni a nácik által megszállt területekről. Mindezt úgy, hogy vízumot biztosítanak nekik, majd miután megérkeztek az országba, továbbutaztatják őket Dél-Amerikába.

Egy gond volt csak: ez az egész egy óriási átverés volt. A vonat ugyanis nem Svájcba, hanem Auschwitzba vitte az utasait. Közöttük volt Franceska Mann is, aki sok embernek segített papírokat szerezni abban a tudatban, hogy megmenekülhetnek. Amikor világossá vált a számára, hova kerültek, és hogy várhatóan végezni fognak velük, lázadást szított a nők között.

Úgy döntött, magára vonja az őrök figyelmét. Lassú, csábos mozdulatokkal vetkőzni kezdett. Ahogy a férfiak közel értek hozzá, egyiküket homlokon vágta a magas sarkú cipőjével, majd megszerezve a fegyverüket, kétszer hasba lőtte az egyik őrt, Josef Shillingert. Egy másik beszámoló szerint Mann egyszerűen nem volt hajlandó teljesen levetkőzni, ráugrott az SS-tisztre, és a kialakult káoszban sikerült megragadnia a pisztolyát és lelőni, írja az nlc.hu.

Egy források szerint a lövés hallatára a többi nő is rátámadt az őrökre, többüket meg is sebesítették. Sajnos a lázadást leverték, a nőket bezárták a krematóriumba, erősítést hívtak, hamarosan pedig a tábor parancsnoka, Rudolf Höss is megérkezett felfegyverkezett embereivel. Egyesek szerint még az öltözőben lelőtték az összes nőt, míg mások szerint mindenkit betereltek a gázkamrába, és így végeztek velük.

Josef Shillinger még aznap belehalt a sérüléseibe, Emmerich, akit szintén eltalált egy lövedék, lebénult. Höss és a vonatot fogadó Franz Hössler bűneikért csak később fizettek meg: őket a háború után végezték ki. És hogy mi lett a táncosnő sorsa? Egyesek azt állítják, hogy amikor az erősítés megérkezett, őt is lelőtték, míg mások úgy emlékeznek az esetre, hogy saját életét oltotta ki azzal a pisztollyal, amellyel megölte fogvatartóját.

„Az lázadás története szájról szájra terjedt, mindenki hozzátett valamit, így igazi legenda lett belőle. Kétségtelen, hogy egy gyenge nőnek ez a hőstette a biztos halállal szemben erkölcsi támogatást nyújtott minden fogolynak. Egyszerre rájöttünk, hogy ha kezet mernénk emelni ellenük, az a kéz megölhet; ők is halandók voltak” – írta emlékirataiban egy auschwitzi fogoly, Wieslaw Kielar.