20 éve halt meg a hidrogénbomba atyja, az ellentmondásokkal-teli Teller Ede
Ellenezte a nukleáris kísérletek betiltását és elbagatellizálta egészségkárosító hatásaikat, ugyanakkor az elsők között hívta fel a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire.
Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten zsidó családban. Egyetemeti tanulmányait Budapesten kezdte, itt ismerkedett megkésőbbi kollégáival, Szilárd Leóval, Neumann Jánossal és Wigner Jenővel.
Az erősödő antiszemitizmus miatt az egyetemet Németországban fejezte be, és alig huszonkét évesen a kvantummechanikát megalapozó Werner Heisenbergnél doktorált. Hitler hatalomra jutása miatt 1935-ben kivándorolt Amerikába.
A második világháború után az akkor már meggyőződéses antikommunista Teller a magfúziót felhasználó „szuperbomba” – a hidrogénbomba – előállítását szorgalmazta. Az atombomba bevetésétől elszörnyedt kollégái által hangoztatott morális ellenérvek dacára kiharcolta a kifejlesztését. Azzal érvelt, hogy az USA-nak meg kell tudni védeni magát a diktatúrákkal szemben, miközben úgy vélte: minél pusztítóbbak a fegyverek, annál kevésbé valószínű a bevetésük.
Az első sikeres hidrogénbomba-kísérletre 1952-ben került sor. A szerkezet gyakorlatilag eltüntette föld színéről az Elugelab-szigetet.
Teller fáradhatatlanul lobbizott a céljai elérése érdekében, ellenfeleit kíméletlenül legyűrte, írja az origo.hu.
Ellenezte a nukleáris kísérletek betiltását és elbagatellizálta egészségkárosító hatásaikat, a vitákban visszaélt a birtokában lévő titkos információkkal. Ugyanakkor hatalmas szerepet játszott az amerikai tudomány és oktatás fejlődésében. 1957-ben, az elsők között hívta fel a figyelmet a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által előidézett éghajlatváltozás veszélyeire.
A rendszerváltás után szinte minden évben hazalátogatott. 1990-ben az MTA tiszteletbeli tagjává választották, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztet, 2001-ben Corvin-láncot kapott.
Teller 2003. szeptember 9-én halt meg a kaliforniai Stanfordban. Csepelen utcát neveztek el róla és felavatták portrészobrát, a paksi atomerőmű parkjában szintén szobrot állítottak a tiszteletére. A 2023-as Oppenheimer című filmben Benny Safdie formálja meg ellentmondásos alakját.
Még több Kibic
Díjnyertes izraeli film érkezik a magyar mozikba
Anat Malz izraeli rendező filmje érzékeny, finoman ironikus hangon mesél a párkapcsolatról, az elköteleződésről és a felnőtté válás kihívásairól. A Helló, Haifa! a 14. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál után a hazai mozikban is látható lesz.
Hol lakik a szeretet? – Fotópályázatot hirdet a Bálint Ház
Mutasd meg a szeretet fizikai helyszíneit, tereit, az intimitás belső zugait vagy azokat a hétköznapi tárgyakat, emberek, hangulatokat, amelyek számodra a szeretetet jelentik! A Bálint Ház fotópályázata a Judafesthez és a Sálom utcához kapcsolódóan, az Európai Zsidó Kultúra Napja hívószavához csatlakozva.
Zsoltároktól a kortárs dzsesszig – Izraeli fellépők a 28. Zsidó Kulturális Fesztiválon
A Zsidó Kulturális Fesztivál idei kínálatában világhírű dzsesszművész, jeruzsálemi dalszerző-énekes, virtuóz klarinétművész és sodró lendületű balkáni klezmerzenekar is érkezik Izraelből.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
