Köves Slomó elmondta, továbbra is az a céljuk, hogy 50 zsinagógát nyissanak meg Budapesten. Kisebb csoport ellentüntető is várta az ünneplőket a helyszínen.

Újranyitották Erzsébetvárosban a Jósika utca 4. szám alatti, 40 éve bezárt ortodox zsidó imaházat. A Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) együttműködésével felújított lakászsinagóga új tóratekercsét kedden ünnepség keretében fejezték be és helyezték el az épületben.

Köves Slomó, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija arról beszélt: a vészkorszak idején megélt szégyen igenis helyrehozható.

Felidézte: egy, a holokausztot átélt barátjától egyszer megkérdezte, mi az a seb, ami nem múlik el. Ő úgy felelt, ha nehezen is, de minden sebe begyógyult, az, hogy kisemmizték, az, hogy elvesztette a szeretteit. Az egyetlen soha be nem gyógyuló seb a szégyen, amit akkor érzett, amikor 16 évesen rákényszerítették, hogy fölvegye a sárga csillagot, és úgy menjen végig az utcán, a szégyen, hogy nem ő választotta meg, hogy kicsoda, hanem mások mondták meg, mit kell róla gondolni.

Köves Slomó hangsúlyozta: ez a szégyen jóvátehető.

“Nem kell tovább szégyellnünk azt, hogy zsidók vagyunk. Nem kell tovább szégyellnünk, hogy negyven éve itt áll egy imaház, porosan, magára hagyottan, és még csak arra sem emlékszik senki, hogy ki imádkozott itt” – mondta.

Ugyanakkor senkitől nem várhatjuk, hogy ezt jóvátegye helyettünk. Ha mi nem fogunk felelősséget vállalni ezért, akkor ki fog? – tette fel a kérdést. “Eleget beszéltünk arról”, hogy a többieknek mit hogyan kell jóvátenni. De “mi nem tehetetlen áldozatok vagyunk, hanem cselekvő emlékezők” – jelentette ki a vezető rabbi.

Kitért arra is: a Jósika utcai imaházzal együtt az elmúlt tíz évben 7 zsinagógát újított fel az EMIH másokkal összefogva, és a céljuk, hogy összesen 50-et nyissanak meg Budapesten.

Hozzátette: azoknak, akik szerint ez sok, azt feleli, a háború előtt 250 ezer zsidó élt Budapesten és 173 imahelyük volt. Ma százezres a zsidó közösség és mindössze 20 imahely van a fővárosban. Van hely még 40 zsinagógának – hangoztatta.

Az Ohel Eszternek (Eszter Sátrának) nevezett imaházat a Jósika utcai épületben 1895-ben Kattler Bernát kalaposmester és felesége, Klein Josefa alapította elhunyt lányuk emlékére.

Az ünnepélyes megnyitóra nagyjából kétszázan jöttek el. A helyszínen kisebb, 6-8 főből álló ellentüntetés is szerveződött azokból az ortodox zsidókból, akik ellenzik a chábád térnyerését a közösségen belül. Az egyébként romos állapotból felújított zsinagógával kapcsolatban Hegedüs Saul elmondta, szembemegy a magyar ortodoxia értékeivel az a drasztikus átalakítás, amit az EMIH végbevitt.