Az első Szentély idejéből származó rejtélyes csatornarendszert találtak Jeruzsálemben
A kőből kifaragott ősi csatornák pontos célja egyelőre tisztázatlan.
Az első Szentély idejében épített, mintegy 2800 éves rejtélyes csatornarendszer maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben, jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán.
A Jóás júdai király (i.e. 843 – i.e. 797) és Amásia júdai király (i. e. 822 – i. e. 768) uralkodásának idején épült, kőből kifaragott ősi csatornák pontos célja tisztázatlan, de valamilyen termelő-ipari munkát szolgálhattak, valószínűleg valamilyen termék áztatására használták azokat.
Központi elhelyezkedésük Dávid városában arra utal, hogy az uralkodói palota vagy a Szentély gazdaságához kapcsolódhattak az IAA és a Tel-Aviv-i Egyetem régészeinek közös kutatása szerint. Eddig két, egymástól körülbelül tíz méterre lévő szerkezetet tártak fel, amelyek egy nagy rendszert alkothattak. Ilyen építményeket Izraelben korábban sehol sem találtak.
Jobb megértése érdekében még a rendőrség törvényszéki szakértőit is bevonták a kutatásba annak ellenőrzésére, hogy vannak-e a csatornákban szerves maradványok vagy vérnyomok, de mindeddig hiába, mert nem találtak magyarázatot létrehozásukra.
Mivel a csatornák nem vezetnek vízelvezető medencébe, és az áramlási irányuk is változó, lehetséges, hogy termékek áztatására használták azokat.
What was the function of the Channel Installation discovered dating to the time of the Judean Kings?
What was this obscure product that was important to the economy of the city, Temple or Palace during the times of the ancient Judean Kings? Unique and large-scale production installations carved out of the rock and dating to the 9th Century BCE were unearthed in excavations conducted by the Israel Antiquities Authority and Tel Aviv University in the City of David National Park, funded by the Elad Foundation.
A lenvászon előállításához hosszú ideig kell áztatni a lent, hogy megpuhuljon. De egy másik lehetőség, hogy a csatornákban datolyát melegítettek a napon, hogy datolyamézet készítsenek belőle. Az erre szolgáló medencék hasonló alakúak távoli helyeken, például Ománban, Bahreinben és Iránban.
Az ásatási leleteket a nyilvánosság számára is bemutatják, látogathatóak lesznek a jövő heti, az ősi Jeruzsálem tanulmányozásának szentelt huszonnegyedik tudományos régészeti konferencián.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!