Kevés szó esik arról, hogy a zsidók elleni támadások nem értek véget a 2. világháború lezárásával. A holokauszt után épphogy hazatérő zsidók ellen fordult a népharag Ózdon is. A kutatók várják azok jelentkezését, akik tudnak valamit az alábbi történet érintettjeiről.
A jelentős iparral rendelkező Ózdon és környékén több mint 1000 zsidó élt a második világháború idején. A zsidótörvények mellett a szélsőjobboldal megerősödése következtében ekkoriban itt is folyamatosak voltak az atrocitások, és egyre több férfit vittek el munkaszolgálatosnak. Ózdon gettót állítottak fel, ahonnan legtöbbjüknek egyenes út vezetett az auschwitzi haláltáborokba… A helyi izraelitáknak csupán tíz százaléka tért haza, akik házaikat, üzleteiket kifosztva találták.
Még alig tudtak felocsúdni a rémségekből, amikor 1946. február 23-án újabb atrocitásokat kellett elszenvedniük. Egy spontán kialakuló népgyűlésen többen antiszemita jelszavakat kiabáltak be a rendet őrizni kívánó zsidó származású rendőrnek, majd elszabadult a pokol.
A zsidóellenes bujtogatások hatására a tömegből 80–100 ember megindult a helyi zsinagóga felé, ahol – szombat lévén – éppen istentiszteletet tartottak. Vasszerszámokkal benyomták az ajtót, mire a bent lévők nagy része ajtókon-ablakokon át menekült ki onnan. Majd mintegy háromszáz fő a helybeli kereskedelmi negyedbe, a Gyújtóra rohant, ahol a zsidók boltjainak kirakatát betörve nagy pusztításokat hajtott végre. A zsidó kereskedők lakását is feldúlták, a berendezéseket összetörték, az ingóságokat szétrabolták, az áruk döntő részét a földre szórták, míg mások ellopták és a környékbeli falvakban árusították. A hazaérkezett deportáltak segélyezésére szolgáló, a Nemzetközi Vöröskereszt által fenntartott raktárt is kifosztották, a szombat délre elkészített közkonyhai ebédet is tönkretették.
Az izraelita családok a településrész feletti hegyen át menekültek el a felbőszült tömeg elől, míg mások lakásuk padlásán, pincékben, a kertek alján rejtőztek el. Számos embert, többek között Roth Adolfot, Klein Bélát és Fecher Ernőt is bántalmazták, Grün Ármint terhes felesége előtt ütötték le kalapáccsal.
Vasvár út. Ózd, kb. 1935.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy ezúttal is akadtak jóérzésű keresztények, akik segítették zsidó szomszédaikat. Schwarcz László szabómester vallomását a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájában február 28-án jegyzőkönyvben rögzítették. Elmondása szerint több nem zsidó ismerősénél próbált menedéket találni, de senki nem merte befogadni.
Életét végül az egyik ittas támadónak köszönhette, aki nem engedte, hogy kihurcolják az utcára és bántalmazzák.
A pogrom másnapján, február 24-én a rendőrség 46 embert vett őrizetbe, 9 személyt internáltak, akiknek a múltbeli magatartásáról is terhelő adatok voltak a rendőrség birtokában. Őket azonban nemsokára szabadon engedték… Ketten közülük nemsokára már egy másik bűnügyben kerültek a bíróság elé.
Az egyik kirabolt kereskedőnek a helyi rendőrök azt mondták, hogy ne tegyen feljelentést, örüljön, hogy túlélte az üldöztetéseket. Számos zsidó családnak ez jelentette az utolsó cseppet a pohárban, és szinte menekülve költöztek el a környékről.
A pogromról többé szinte egy szó sem esett Ózdon, a település hallgatásba burkolózott. A miértekre ma is keressük a választ…
Az antiszemita pogromban az alábbi zsidó személyeket bántalmazták, rabolták ki:
• Eckstein (névváltoztatás után Erdős) Tibor (született 1909, meghalt 1983, szülei: Eckstein Ármin, Kóhn Julianna) • Fecher Ernő (született 1905, szülei: Fecher Dávid, Ungár Janka) • Fried Imre (felesége F. Lipschitz Katalin) • Goldsmann József • Goldstein (névváltoztatás után Gerő) Béla (született 1890, szülei: Goldstein Ábrahám, Weisz Mária) • Groszmann Henrikné született Goldberger Erzsébet (született 1900, szülei: Goldberger Vilmos, Klein Janka) • Groszmann Péter • Grün Ármin • dr. Kiss Endréné született Goldberger Sarolta (született 1896, meghalt 1984, szülei: Goldberger Vilmos, Klein Janka) • Klein Béla (született 1927, szülei: Klein Dávid Dezső, Schwarcz Teréz) • Lefkovics (névváltoztatás után Lendvai) Andor (született 1912, meghalt 1984, szülei: Lefkovics Dávid, Horovitz Ottília Eszter) • Roth Adolf • Schreiber Nándor (felesége Gattstein Margit) • Schwarcz László (született 1918, meghalt 1991, szülei: Schwarcz Dávid, Danczinger Malvin) • Singer Gyula • Ungerleider Erzsébet (született 1921, szülei: Ungerleider Jenő, Goldberger Lídia) • Ungerleider István (született 1913, szülei: Ungerleider Jenő, Goldberger Lídia) • Weinberger Géza (született 1905, szülei: Weinberger Bernát, Freimann Janka) • Weinberger Jenő • Weinberger (névváltoztatás után Várkonyi) László (született 1917, meghalt 2002, anyja: Ádler Hilda)
Kérjük, hogy aki információval rendelkezik az érintett személyekről, családjaikról, keressen minket az alábbi elérhetőségek egyikén: [email protected], [email protected]
Célunk, hogy az elhallgatott ózdi pogromról, továbbá az Ózd környéki zsidóságról egy hiánypótló könyvet készítsünk el, melyhez szintén várjuk bárminemű támogatásaikat, valamint emlékeiket, dokumentumaikat a fent megadott e-mail-címeken.
A cikk a szerző, dr. Nagy Péter, valamint dr. Erdős Bence együttműködésének eredményeként született.
