Az eddig gondoltnál korábban kezdődhetett el az urbanizáció Izrael földjén
Izrael földjének eddigi legrégebbi, mintegy 5300 éves városkapuját fedezték fel a régészek Kirjat Gat város iparnegyedénél.
Új vízvezetékek lefektetése előtt végeztek júliusban feltárást a Tel Erani nevű ásatási dombon a régészek, amikor rábukkantak a korai bronzkorban, i. e. 3300 körül épített ókori város kapujára és erődrendszerének egy részére.
Az építmények az urbanizáció, a városias települési forma az eddig véltnél korábbi kezdetét tükrözik Izrael földjén és Földközi-tenger déli partvidékén. Az eddig ismert legkorábbi kapu Tel Arad körülbelül 300 évvel későbbre datálható kapuszerkezete volt.
A másfél méter magasságig megmaradt városkapunál nagy kövekből épített út vezetett a településre. Két, hatalmas kövekből emelt torony szegélyezte a kaput, közöttük napon kiszárított vályogtéglák sorakoztak. A város bejárata a korábbi ásatások során már feltárt várfalakhoz kapcsolódott.
„Először tártak fel ekkora kaput a korai bronzkorból. A kapu és az erődfalak megépítéséhez távolról köveket kellett szállítani, sárból téglákat kellett gyártani, és fel kellett húzni az erődítmény falait. Ezt nem tehette meg egy vagy csak néhány ember, hanem olyan társadalmi szerveződés bizonyítéka, amely az urbanizáció kezdetét jelenti”
– hangsúlyozta az ásatásokat vezető régész, Emily Bischoff.
„A kapu nemcsak a települést védte, hanem azt is üzente, hogy fontos, erős, politikailag, társadalmilag és gazdaságilag jól szervezett helyre lépünk be”
– tette hozzá Martin-David Pasternak, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ezzel a korszakkal foglalkozó kutatója.
Az újonnan feltárt kapu azért fontos felfedezés, mert korábbra teszi az urbanizációs folyamat kezdetét Izrael földjén. Az IAA korábbi ásatásai alapján ezt az i. e. negyedik évezred végére datálták, de a Tel Eraniban folytatott feltárások a folyamatot korábbra, az i. e. negyedik évezred utolsó harmadára keltezik.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!