A férfi és a női agysejtek eltérően reagálnak a stresszre – izraeli tanulmány

Az eredmények a krónikus stressz által befolyásolt egészségügyi állapotok jobb megértéséhez vezethetnek, beleértve a szorongást, a depressziót, sőt az elhízást és a cukorbetegséget is.

A krónikus stressz okozta mentális és testi zavarok folyamatosan nőnek, jelentős terhet róva a társadalomra. Férfiakat és nőket egyaránt érintik, de nem feltétlenül egyformán.

Bár sok tudományos bizonyíték arra utal, hogy a férfiak és a nők eltérően kezelik a stresszt, e különbségek okai még nem teljesen tisztázottak, és mindenesetre személyre szabott kezelést még nem sikerült elérni mindkét nem számára.

A tudományos pontosság sokszínűséget igényel – a kutatást férfiakon és nőkön, valamint különböző hátterű és változatos világnézetű embereken egyaránt végeznek. A sokféleség igénye kiterjed magára a tudományos kísérletekre is, de az élettudományi vizsgálatok túlnyomó többségét még ma is csak hím egereken végzik, így az eredményeket és az emberekre való extrapolálás lehetőségét is torzítják.

Az 1980-as évekig az új gyógyszerek klinikai vizsgálatait kizárólag férfiakon végezték. Az elfogadott nézet az volt, hogy a nők bevonása szükségtelen, és ez csak bonyolítja a kutatást, új változókat hozva játékba, mint például a menstruáció és a hormonális változások. Ugyanezen okok miatt a preklinikai vizsgálatok egészen a közelmúltig elkerülték a nőstény állatok használatát. De

ma már ismert, hogy az állatok molekuláris és viselkedési szintjén a hímek közötti variabilitás általában nagyobb, mint a nőstényeknél, így nincs okunk feltételezni, hogy a nőstények jobban megnehezítenék a kísérleteket, mint a hímek.

A rehovoti Weizmann Institute of Science kutatóinak új tanulmánya ezzel a kihívással foglalkozik, és példátlan részletességgel tárja fel, hogyan reagál a hím és nőstény egerek agya eltérően a stresszre.

Hogyan reagál a férfi és női agy másképp a stresszre?

A kutatók több mint 35 000 egyedi sejtben térképezték fel a génexpressziót, és hatalmas mennyiségű adatot generáltak, amelyek olyan képet adnak a stresszre adott válaszokról, amelyek hatókörét tekintve példátlanok, és rávilágítanak a különbségekre a férfiak és a nők stressz észlelése és feldolgozása között.

Az adatok azt mutatták, hogy bizonyos agysejtek eltérően reagálnak a stresszre férfiaknál és nőknél: Egyes sejtek nőstényeknél, mások pedig férfiaknál fogékonyabbak a stresszre.

A legjelentősebb különbséget az oligodendrocitának nevezett agysejttípusban találták – a gliasejtek egyik altípusában, amely támogatja az idegsejteket, és fontos szerepet játszik az agyi aktivitás szabályozásában.

Férfiaknál a stresszes körülményeknek, különösen a krónikus stressznek való kitettség nemcsak a génexpressziót változtatta meg ezekben a sejtekben és a környező idegsejtekkel való kölcsönhatásait, hanem a szerkezetüket is. A nőstényeknél azonban nem figyeltek meg szignifikáns változást ezekben a sejtekben, és nem voltak érzékenyek a stresszhatásra.

Az alapkutatásban még mindig elterjedt, hogy csak hímeken végeznek kísérleteket. “Eredményeink azt mutatják, hogy amikor a stresszhez kapcsolódó egészségügyi állapotokról van szó, a depressziótól a cukorbetegségig, nagyon fontos figyelembe venni a nemi változót, mivel ez jelentős hatással van arra, hogy a különböző agysejtek hogyan reagálnak a stresszre” – magyarázta Alon Chen professzor, a tanulmány írója és a kutatás vezetője. .

„Még ha egy vizsgálat nem is kifejezetten a hímek és a nőstények közötti különbségekre összpontosít, elengedhetetlen, hogy a nőstény állatokat is bevonjuk a kutatásba, különösen az idegtudományok és a viselkedéstudományok területén, ahogyan a legérzékenyebb kutatási módszerek alkalmazása is fontos a teljesség elérése érdekében. lehetőleg képet az agyi tevékenységről” – zárta a cikket a szerző a jpost.com szerint.