800 éves keresztes kard történetét fejtették meg izraeli régészek
A keresztes hadjárat Izraelben 1099-ben kezdődött, amikor a Fátimida kalifátus elfoglalta Jeruzsálemet, és körülbelül 200 évig tartott.
Amikor Shlomi Katzin búvár 2021-ben kihúzta a vaskardot a tengerfenékről, kagylók, homok és megkeményedett mikroorganizmusok borították be, amelyeket „biogén kéregnek” is neveznek. Ez a kéreg évszázadokon át megőrizte a kardot, mivel a vas általában sós vízben oxidálódik és szétesik. De a kagylók és a homok nehéz rétege megnehezítette a szakértők számára a kard alaposabb vizsgálatát.
Az Izraeli Régiségügyi Hatóság a Soreq Nukleáris Kutatóközponttal együttműködve a legmodernebb röntgen-radiográfiai technológiát alkalmazva vizuálisan behatolt a kéregbe, és létrehozta a kard szimulációját, írja a The Times of Israel.
A röntgenfelvételek alapján a régészek úgy vélik, hogy a kard szinte biztosan egy tengeri csata során esett bele a tengerbe, mivel a penge enyhén meghajlott, valamint a keresztrúd (a fogantyú egy része) kiesett.
„Minden arra mutat, hogy ez a kard a vízbe esett harc közben” – mondta Dr. Joppe Gosker, az Izraeli Régiségügyi Hatóság munkatársa. „A kardokat általában hüvelyben tartották, mivel nagyon drágák voltak. Ez viszont szabadon volt, ami szintén arra utal, hogy csata közben eshetett a tengerbe, esetleg a gazdájával együtt.”
A kard tulajdonosát egyelőre nem találták meg a kutatók. A fegyver valószínűleg egy európai kard volt, 12. századi pengével és 13. századi markolattal vagy nyéllel.
Az európai középkori kard hosszú és egyenes volt, „szúrásra és vágásra használták” – írták a kutatók a cikkben. Az iszlám világban ebben az időszakban az iszlám kardjai általában ívelt pengékkel rendelkeztek, ezért a kutatók úgy vélik, hogy egy keresztes lovaghoz tartoztak, valószínűleg a nemesség egyik tagjához, akinek volt ideje és pénze a vívás megtanulására.
„A kardot egy keresztes harcos használta, aki az első keresztes hadjárat után telepedett le az országban, és 1099-ben megalapította a Jeruzsálemi Királyságot” – mondta Jacob Sharvit, az IAA tengeri régészeti részlegének igazgatója.
„Tekintettel az országban a keresztesek és a muzulmánok között zajló, több történelmi forrásból ismert véres csatákra, számítani lehetett arra, hogy még több ilyen kardot találunk. De általában csak kisebb darabokat találunk, az egész kard nagyon kevés. Eddig hét kardot találtak ebből az időszakból az országban, ezek többségét a tengerben fedezték fel” – tette hozzá Sharvit.
A keresztes hadjárat Izraelben 1099-ben kezdődött, amikor a Fátimida kalifátus elfoglalta Jeruzsálemet, és körülbelül 200 évig tartott. Miután a papokból, lovagokból, fejedelmekből, nemesekből és közemberekből álló keresztes hadsereg meghódította Jeruzsálemet, az akkoriban muszlim irányítás alatt álló tengerparti városok felé vonultak.
A kikötők ellenőrzésének fenntartása elengedhetetlen volt a keresztes lovagok túléléséhez, mivel az Európából származó utánpótlásra támaszkodtak. A keresztes hadjárat idején Pisa, Velence és más olasz köztársaságok haditengerészeti hajói megtámadták a muszlim tengerparti városokat.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
