Hogyan emelkedtek fel a zsidók és a judaizmus a második Szentély pusztulása után?
A második Szentély elvesztése a különböző hiedelmek és hagyományok elvesztését is jelentette, amelyek több mint 500 éven át a Szentély körül összpontosultak.
I. sz. 70-ben, miután több évig tartó hadjáratot folytatott a római uralom elleni zsidó lázadás lecsillapítására Júdeában, Titus Vespasianus áttörte Jeruzsálem falait, és kifosztotta az i. e. 516 óta álló második Szentélyt, olvasható a Ynet írásában. A római megszállást követő pusztulása olyan esemény volt, amely alapvetően megváltoztatta a zsidóság egészét, és az esemény dátuma a héber naptárban – áv hónap kilencedike – a zsidó hagyományban az emlékezés napjává vált, amely még a modern időkben is folytatódik. Ez a tisa beáv elnevetésű böjtnap.
A térség római hódítását követően a Júdeában élő zsidó lakosság nagy részét vagy megölték, vagy eladták rabszolgának, vagy elmenekültek különböző helyekre, ahol a zsidó diaszpóra az ókori világban virágzott, főként Babilonba, Görögországba és Egyiptomba.
A római hadsereget Júdeában kísérő Josephus Flavius római zsidó történetíró szerint miután az egyik csatában elfogták, 1,1 millió embert, többségükben zsidókat, öltek meg Jeruzsálem ostromakor, 97 ezret rabszolgasorba taszítottak, 40 ezren pedig túlélték, mivel Vespasianus akkori római császár megengedte nekik, hogy oda menjenek, ahová akartak.
A római erők végül csak 73-ban verték le a nagy lázadást Maszadánál, ahol a zsidó ellenállás utolsó maradványai a végső harcot vívtak. A második Szentély három évvel korábbi elvesztése azonban a különböző hiedelmek és hagyományok elvesztését is jelentette, amelyek több mint 500 éven át a Szentély körül összpontosultak.
A Szentély lerombolását követően a teljes főpapi rend, amely addig fontos szerepet játszott a zsidó vallási, politikai és társadalmi életben, eltűnt a hatalomból. Mivel a Szentély egyszerre adott legitimitást és istentiszteleti központot a zsidó népnek Júdeában és a diaszpórában, tanácstalanok voltak, hogyan is nézzen ki a vallási életük a továbbiakban. A Szentélyben tartott körmenetek, beleértve a zarándokünnepeket, valamint az adóbeszedést, többé nem kerülhettek megrendezésre.
A zűrzavar közepette és a vallási egységük és életmódjuk megőrzésének erős vágyával a zsidó közösség a zsidó bölcsekhez, a későbbi rabbikhoz fordult. Ők ügyesen alakították át a zsidó társadalmat és vallást, biztosítva annak túlélését még olyan egyesítő erő nélkül is, mint például egy zsidó állam vagy egy központi templom.
A judaizmus történetében fordulópontnak bizonyult, hogy a Júdea népét irányító politikai egységen alapuló judaizmusból egy olyan judaizmus lett, amely kevésbé az állammal, sokkal inkább a saját vallási tanításán belül foglalkozott annak fenntartása érdekében.
A talmudi szövegek szerint a római ostrom elől menekülő Johanan ben Zakaj rabbi Javnéba menekült, ahol megengedték neki, hogy a vallási tanulás új központját, valamint egy bíróságot (Bét Din) alapítson, ezzel pótolva két elveszett aspektust, amelyre egykor a Szentély szolgált.
Bár a tudósok nem értenek egyet a szöveg pontosságát illetően, a Szentély lerombolása után minden bizonnyal olyan változás következett be, amely alapvetően megváltoztatta az addig ismert vallást, és a ma ismert zsidó valláshoz vezetett.
Azonban, mint említettük, a Szentély lerombolása nemcsak vallási szempontból érintette a helyi zsidó közösséget. A helyi zsidó gazdaság, kormányzat, politikai befolyás és a diaszpórával való kapcsolat mind jelentős változásokon ment keresztül a Szentély által képviselt egyesítő erő megsemmisülését követően. Valamint a zsidóságra és a judaizmusra a bukás előtt és után nehezedő külső és belső nyomás, beleértve a polgárháborút és a kereszténység nevű új zsidó kultuszt, amely a későbbi évszázadokban a világ legnagyobb vallási csoportjává vált.
E kihívások ellenére a zsidó nép és hite mindig megtalálta a módját annak, hogy alkalmazkodjon, újjáépüljön és virágozzon a legnehezebb körülmények között is, és talán ez a legnagyobb tanulsága a zsidó történelemnek.
Nem egészen világos, miért pont tisá beáv az elpusztított jeruzsálemi szentélyek gyásznapja
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
