Eddig ismeretlen, szélsőséges időjárási jelenségekre figyelmeztetnek izraeli szakértők

Izraeli tudósok szerint a világ nagy részét idén sújtó szélsőséges éghajlati jelenségek arra utalnak, hogy a Föld „ismeretlen vizekre” evez.

„Valami furcsa dolog történt az elmúlt hónapokban”

– mondta Colin Price professzor, a Tel-Avivi Egyetem Környezettudományi Iskolájának korábbi vezetője. „Ez ijesztő” – idézi a Times of Israel a kutatót.

Arra a kérdésre, hogy miért tűnik úgy, hogy Izrael megmenekült a pusztító hőhullámoktól, amelyek az elmúlt hetekben Olaszországot, Spanyolországot és Görögországot sújtották, Price azt válaszolta: „Azt hiszem, csak szerencsénk volt, hogy a hőhullám tőlünk kicsit északabbra van”.

„Meleg van itt, de nem szokatlanul meleg” – folytatta. „Legközelebb talán itt lesz, és nem Görögországban vagy Spanyolországban. Nehéz megjósolni az időjárást több mint egy hétre előre. Ezek az események a jövőben gyakoribbak és intenzívebbek lesznek, de hogy hol fognak lecsapni, azt nehéz megmondani.”

Price megjegyezte, hogy az óceánok magas hőmérséklete, amely hatással van a levegő hőmérsékletére,

„már most is túl magas”.

A legújabb jelentések szerint a tudósok különösen az Atlanti-óceán északi részén becsülték alá a felmelegedést. Az Egyesült Királyság és Írország partjainál például rendkívüli hőséget mértek, ami félelmet keltett a tengeri élővilággal kapcsolatban. Az antarktiszi tengeri jég sokkal ritkább volt, mint azt az éghajlati modellek előre jelezték – tette hozzá Price.

A múlt hónapban megdőltek a júniusi globális átlaghőmérsékleti rekordok. Price azt jósolta, hogy a júliusi globális átlaghőmérséklet is rekordot fog dönteni.

Izraelben az Izraeli Meteorológiai Szolgálat szerint a körülmények – bár forró és párás – nem voltak „szabálytalanok”, bár az ország rekordot döntő időtartamú perzselő időjárás elé nézhet.

A múlt héten a legmagasabb hőmérséklet az országban 43°C és 45°C között volt, sőt a kelet-izraeli Jordán-völgyben és a déli Arava-sivatagban 46°C-ot is mértek. A tengerparti térségben 35°C és 37°C közötti hőmérsékletet mértek, az északi Negevben 38°C és 40°C közötti hőmérsékletet, a hegyekben pedig 34°C és 36°C közötti hőmérsékletet. A tengerpart közelében a hőmérséklet alacsonyabb volt, 31 °C és 32 °C között, de a déli órákban 70-75 százalékosos páratartalom miatt ez is kihívást jelentett.

Amosz Porat, az Izraeli Meteorológiai Szolgálat éghajlati szolgálatának igazgatója szerint néhány évente előfordult egyhetes vagy annál hosszabb időszak hasonló hőmérsékletekkel. Bár az elmúlt 20 évben gyakoribbak voltak, a távolabbi múltban is előfordultak. Hozzátette azonban, hogy mivel a nagy hőség várhatóan még egy hétig, de lehet, hogy még tovább is tart, Izrael szokatlanul hosszú kánikula elé nézhet.

Eltűnhet Izrael partjainak egy része a tengerszint emelkedése miatt

Hadasz Saroni professzor, a Tel-Avivi Egyetem Földrajzi és Környezetvédelmi Tanszékének klimatológiai és éghajlatváltozási szakértője egyetértett azzal, hogy az éghajlattal kapcsolatos események „ismeretlen területre” léptek. Az olaszországi Milánó városában szombaton például egy hőhullám egy tornádóval kísért intenzív jégesővel ért véget, ami ritka – mondta.

„Június nagyon furcsa volt Izraelben”

– folytatta Saroni. Május végétől júniusig három forró, keleti irányú szélvihar, úgynevezett sarav-ciklonok voltak – ez a jelenség általában a tavaszhoz kapcsolódik.

„Nemcsak ez volt furcsa, hanem ezeket az eseményeket felhők, trópusi nedvesség és trópusi eső kísérte, ami nagyon nem jellemző júniusra. Voltak hideg napok is. Aztán a június a szokásosnál melegebben ért véget” – mondta.

A tudósok arra számítanak, hogy a globális felmelegedés – amelyet az emberiség folyamatos fosszilis tüzelőanyag-égetése idéz elő – hatásait a természetes El Nino jelenség súlyosbítja, amely már megkezdődött és egy-három évig fog tartani. Az El Nino felmelegíti az óceán felszínét a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén, melegebb levegőt juttat a légkörbe, és hatással van az időjárásra az egész világon.

Saroni felidézte, hogy az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek közepéig pozitív korreláció volt az El Nino-évek és az esős évek között Izraelben, de ezután a kapcsolat megszűnt.

Kapcsolódó cikkek

Palesztina, Palesztina! – skandálták a bosnyák fociultrák a pesti zsidónegyed közepén

2024.09.11.7 óra ago
Rendőri felvezetéssel, palesztin zászlóval vonultak el a Kazinczy utcai zsinagóga előtt.

Új évaddal folytatódik a Bálint Ház nagy sikerű Családmesék sorozata

2024.09.11.11 óra ago
Szeptemberben Gálvölgyi János és két lánya, Dorka és Eszter, októberben pedig Csonka András és Csonka Edit lesznek Hadas Kriszta vendégei.

Benda Iván fotóművész és Orosz Ferenc kutató kapták idén a Karig Sára-díjat

2024.09.09.2 nap ago
A holokauszt idején zsidó gyerekeket mentő író, műfordítóról elnevezett díjban az a magyar állampolgár részesülhet, aki élete során bátran, egyenes gerinccel élt, tettein keresztül a társadalmi igazságosságra törekedett és ebben példát mutatott embertársainak.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »