Szinetár Miklós zsidó gyerekként annyira félt, hogy az ágy alatt bujkált

A 91 éves rendező most megjelent önéletrajzi könyve kapcsán arról is mesélt, hogy a halála esetén mit kért a családjától.

Szinetár címmel jelent meg 3 kötetes könyve a rendezőnek. Ennek kapcsán arról mesélt a Best Magazinnak, hogy az apja csak 4 évesen vette a nevére, addig Révész volt a vezetékneve, mivel a szülei elváltak, majd újra egymásba szerettek.

Később a háború után 1945-ben az úgynevezett nemzeti segélyprogrammal a háborúban legyengült, lefogyott gyerekeket elvittek felerősíteni egy kis faluba, Nagyhalászba. Szinter Miklóst is vitték, ám a zsúfolt vonaton tetves lett, később tífuszos, és emiatt bekerült a nyíregyházi kórházba.

„A kórteremben rajtam kívül még két csendőr volt, akik megállás nélkül arról beszéltek, hogy az anyjukat ezeknek a kurva zsidóknak, ha visszajönnek a németek, akkor remélik, lelövik őket. Zsidó gyerekként annyira féltem, hogy lemásztam az ágy alá, és ott aludtam.”

Szinetár huszonéves korától sikeres ember lett mind a szakmájában, mind a magánéletében, de neki is voltak nehéz időszakai. Mindennek ellenére amikor vezető lett az Operában, Operettben, Magyar Televízióban, akkor azt vallotta: „nem nekem tesznek ezzel szívességet, hanem én teszek szívességet. Ez őrült különbség”. Szerinte emiatt gondolnak rá a mai napig nagy szeretettel a régi kollégái.

Szinetár azt is elmondta, hogy a színház nagyon fontos a számára, de azért nem annyira fontos.

“Az élet a legfontosabb.”

Bevallotta azt is, hogy a halála esetén azt kérte a családjától, hogy a hamvait szórják a Dunába.

“Imádom a Dunát.”

Kapcsolódó cikkünk:

https://kibic.hu/2022/02/09/a-haboru-alatt-bujkalnia-kellett-szinetar-miklosnak-aki-90-eves-lett/