Lódz 120 éves zsinagógáját helyi ingatlanfejlesztők akarták lebontani, hogy toronyházakat építsenek a helyére.
A közép-lengyelországi Lódz régi zsinagógáját, amely a városban az egyetlen, amely túlélte a holokausztot, az elmúlt években a lebontás veszélye fenyegette. A zsidó közösség megmaradt tagjai szerint helyi ingatlanfejlesztők azt tervezték, elbontják az épületet, hogy lakótornyokat építsenek a helyére. A közösség tagjai azonban harcba szálltak a terv megakadályozásért.
Elbontanának egy 120 éves zsinagógát, pedig még imádkoznak benne
Úgy tűnik, erőfeszítésük nem volt hiábavaló, ugyanis Jákov Livne, Izrael lengyelországi nagykövete nemrég bejelentette, hogy Hanna Zdanowska lódzi polgármester személyes közbenjárására sikerült megakadályozni a Reicher zsinagóga néven ismert imaház lebontását, és az épület felkerül a megőrzésre kijelölt helyszínek listájára, közölte a Ynet.
Az ortodox zsinagógát a 19. század végén építtette Zev Wolf Reicher zsidó üzletember Lódzban. Az épületet 1902-ben szentelték fel. A zsinagógának sikerült túlélnie a holokausztot, miután fiktív módon eladták azt egy zsidó üzletember német partnerének, aki sóraktárrá alakította át. Ennek köszönhetően a nácik nem pusztították el, annak ellenére, hogy az épületet Dávid-csillagok díszítik.
A második világháború után a zsidók visszatértek a zsinagógába imádkozni. Az ingatlan visszakerült a közösséghez, ám később eladták egy helyi ingatlanos családnak, azzal a feltétellel, hogy nem bonthatják le a zsinagógát, és nem változtathatnak rajta, amíg a zsidók továbbra is imádkoznak benne, és amíg Lódzban zsidók élnek. A zsinagógát továbbra is imádkozásra használta a kis helyi közösség, amely az évek során bérleti díjat fizetett a családnak.
Jelenleg a zsinagóga egy helyi ingatlanfejlesztő tulajdonában van, aki a zsidó közösség szerint 2022 nyarán úgy döntött, hogy lecseréli a zsinagóga zárjait, és tájékoztatta a közösséget, hogy többé nem jöhetnek oda imádkozni. A hivatalos indoklás szerint az épület veszélyes, és a fejlesztő nem akarja vállalni a felelősséget, ha valami történik az imádkozókkal.
A közösség beleegyezett a zsinagóga felújításába, de az ingatlan tulajdonosával nem sikerült megegyezni. Ahogy telt az idő, a közösség számára világossá vált, hogy az épületet le akarják bontani, és lakótornyokat építeni a helyére.
David Gurfinkel, egy Lódzban élő fiatal zsidó, aki a városban a zsidó kultúrát népszerűsítő mozgalom vezetője, tavaly a Ynetnek elmondta, hogy a zsinagógában naponta 20-30 ember szokott imádkozni, és alkalmanként izraeli turisták is.
„Az a nő, aki lecserélte a zárakat és eltávolított minket a zsinagóga udvaráról, nem akarja, hogy ott legyünk. Sajnos a törvény nem véd meg minket. Harcolunk azért, hogy ott imádkozhassunk. Nagy szégyen lenne, ha nem térhetnénk vissza és nem imádkozhatnánk ott” – nyilatkozta korábban.
Gurfinkel szerint a hivatalos zsidó közösség körülbelül 100 főt számlál, de sok a be nem jegyzett zsidó is. A háború előtt több mint 200 ezer zsidó élt Lódzban, ami azt jelenti, hogy a város minden harmadik lakosa zsidó volt.
Zsidók által a holokauszt idején elrejtett tárgyak kerültek elő egy lengyel városban
