A Vatikán által elrabolt zsidó kisfiú történetét Spielberg is meg akarta filmesíteni

A gyerekrablás történetét elmesélő olasz filmet a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be.

A 83 éves Marco Bellocchiónak már több mit tíz filmje szerepelt a cannes-i válogatásban, és 2007-ben a nemzetközi zsűri tagja volt. Legújabb, Rapito (Elrablás) című drámájában egy igaz történetet, egy 19. századi bolognai zsidó családban született gyermek kálváriáját filmesítette meg, akit miután csecsemőkorában titokban az egyik cseléd megkeresztelt, 7 éves korában IX. Piusz pápa parancsára elszakítottak a családjától, hogy a Vatikánban katolikus neveltetésben részesüljön, és a papi hivatást válassza. Edgardo Mortara történetét eredetileg Steven Spielberg amerikai rendező is meg akarta filmesíteni.

No Title

No Description

„Ez az olasz történelem egyik nagyon fontos epizódja, miután az egyik olyan utolsó emberrablás, amelyet az egyház nevében követtek el Olaszországban” – hívta fel a figyelmet a rendező Cannes-ban. A történet a kiterjedt pápai állam végének és Itália egyesítési folyamatának idején játszódik, s egyszerre ítéli el a dogmatikus gondolkodást és a térítői hitbuzgalmat, amely az antiszemita pápa korát jellemezte.

„A korabeli liberális, progresszív erők a zsidó gyerek elrablását barbárnak tekintették, és ebből a látszólag kis eseményből világraszóló botrányt csináltak”

– emlékeztetett a rendező.

A kétórás klasszikus stílusú alkotás végigköveti a Mortara család küzdelmét az egyházzal szemben Edgardo visszaszerzéséért, miközben a családi tragédia mellett a nagypolitikai kérdéseket, az ország egységesítésének hatalmai problémáit is vizsgálja, valamint nyomon követi a zsidó családja iránti szeretet és a katolicizmusa között őrlődő Edgardo felnőtté válásának történetét is. A fiú soha nem hagyja ott a katolikus vallást, és még a saját anyját is megpróbálja megkeresztelni.

Marco Bellocchio szerint „a katolikus egyházról nehezebb volt az 1950-60-as években beszélni, amikor a kereszténydemokráciának még jelentős, erős és szigorú hatalma volt” Olaszországban, és „előzetes cenzúrát” folytatott. „Mára az egyház hatalma nagyon összeszűkült, visszaszorulóban van, legalábbis a civil társadalomban” – mondta a rendező.

Kapcsolódó cikkek

Elfeledett vagy még sosem hallott zeneművekkel zár a holokauszt-tárlat a Magyar Nemzeti Galériában

2024.10.11.24 óra ago
Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.

Nagyapámnak énekelek – Koncert Ádám Ottó emlékére

2024.10.09.3 nap ago
Ádám Eszter operaénekes rendez emlékkoncertet nagyapja, Ádám Ottó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész tiszteletére.

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.1 hét ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »