Vári György: Fontos, hogy senki se érezze magát kívül a közösségen, aki nem zsidó

Jellemző a zsidó családokra a generációkon átívelő keresés és a „vágy a kis és tágabb közösségre, családra”, mondja a Bét Orim reformhitközség – rabbidiplomával rendelkező – munkatársa, aki szerint egyre kevesebb a halachikusan zsidó, így   a betérések egyre inkább felértékelődnek.

 „Sokan keresik a párjukat. Döntően diplomás emberek járnak a közösségbe, akiknél a húszas éveik második felére, vagy a harmincas éveik első felére tolódik ki az önálló életkezdés. Jellemzően fiatal emancipált nőkről van szó, akik többségben vannak a férfiakhoz képest. (70-30 százalék az arány).

Öntudatosak és válogatnak. Nem mennek bele közepes kapcsolatokba, inkább szenvednek a magánytól. Az autonómia nagy dolog, és jó, ha nem kényszerülünk bele rossz kapcsolatokba, de az ára a magány kockázata; ilyesmi egy zárt ortodox közösségben nem fordul elő. Persze, fognak párt találni, csak szoronganak, hogy kifutnak az időből. Feltűnően sokan a közösségben nem Budapesten születtek, és itt megtelepedni különösen nehéz; a városra szeretjük azt mondani, hogy befogadó, de egyáltalán nem az. A fiatalok közül számosan érkeztek vidékről. Az idősebb tagok általában tősgyökeres, vagy régóta a fővárosban élő családok.

A húszas-harmincas éveikben járók zsidó családtörténetére az egy-két (zsidó) nagyszülő a jellemző, akikhez kötődnek, vagy már elvesztették őket.

Ők kapcsolódást és közösséget keresnek és így kerülnek hozzánk, és a zsidó családtörténeti hagyomány egy hagyományszál a sok közül.

Egy kapcsolat a kötődés lehetőségét, esélyét jelenti. Ezek küzdelmes utak, és ők kívülről is látják ezt, kritikusan.

A korosztályomra, vagy a fiatalabbakra jellemző, hogy néhányuknak úgy alakult az élete, hogy egyedül maradtak, vagy egyedül nevelnek egy-két gyereket, és párt keresnek. Rossz kapcsolatok emléke van mögöttük. Nehéz megtalálni a bizalmat egy új kapcsolathoz.

A következő korosztály, a nálam 15 évvel idősebbek, akik aktív életük vége felé közelednek, náluk azért értékelődik fel a közösség, mint hovatartozás és közösségi identitás, mert arra gondolnak, hogy mihez kezdenek majd nem aktív éveikben. Reális perspektívába kerül, hogy az élet véges, és ezért is fontos lesz, hogy tartozzanak valahová. Náluk is jelen van az egyedüllét, főleg később, ha úgy alakult, hogy elvesztették a párjukat.

De nem akarok sötét képet festeni. Vannak népes, boldog családok, sok gyerekkel, legalább hét-nyolc jut az eszembe. Ami jellemző, az a vegyes házasságok magas száma, hisz a lakosság 99%-a nem zsidó.

Ennek semmiféle közösségi relevanciája nincsen, csupán döntően vegyes házasságok vannak, amit ők nem annak élnek meg, így boldogok. Nekünk közösségszervezési, integrálási szempontból vannak feladataink, hogy senki ne érezze magát kívül a közösségen, aki nem zsidó.

Identitásprobléma nincs, a kérdés az, kinek mit jelent a zsidó hagyomány és családtörténet. Olyan is van, akinek nincs zsidó eredete, nincsenek zsidó felmenői, de kapcsolódna akár szerelmi vonzalmon keresztül, vagy megérinti valami a zsidóságból, amit nehéz a betérítés folyamán megtanítani. Sokféle családtörténettel jönnek hozzánk.

Sok betérés van státuszrendezés miatt: egyre kevesebben születnek halachikusan zsidónak, nemzedékről nemzedékre magas a vegyes házasságok aránya. Ezek nélkül az emberek nélkül nem lehet zsidó közösséget építeni, a betérítés felértékelődik, ebben a neológ mozgalom is egyet fog érteni előbb-utóbb.”

A teljes cikk a Szombat oldalán olvasható:

„Vannak boldog családok… legalább hét-nyolc jut az eszembe” | Szombat Online

Vári György, a Bét Orim reformhitközség – rabbidiplomával rendelkező – munkatársa arról, hogyan látja a zsidó családok helyzetét a közösségében. A témát különböző kérdéskörök, jelenségek mentén boncolgattuk. Milyen problémákkal küzdenek a zsidó családok? „Sokrétű problémákkal, nyilvánvaló, hogy sok szempontból nem különböznek egymástól a zsidó és nem-zsidó magyar családok.

Még több Kibic

JCamp: munka, pihenés és szórakozás

2025.02.17.2 nap ago
Elindult a regisztráció a Bálint Ház tavaszi táborába Szarvason azoknak, akik nem bírják ki nyárig.

Februártól új évaddal folytatódik a Bálint Ház Szabadegyeteme

2025.02.13.6 nap ago
Ismét elindul a JCC Budapest – Bálint Ház egyedülálló programsorozata, ahol Balázs Gábor és Takáts Márk Dávid egyszerűen és közérthetően tanítanak a zsidóságról. A két előadóval egy új előadássorozat is indul, amely a Közel-Kelet aktuális konfliktusainak mélyebb megértését célozza.

Mementóként marad Szenes Hanna megrongált falfestménye

2025.02.12.7 nap ago
Így emlékeztetik a többségi társadalmat arra, hogy a halálakor 23 éves hős költő gyilkosának szellemi örökösei még mindig köztünk járnak.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »