Hiánypótló könyv a hétköznapi emberek felelősségéről a holokauszt idején  

A hétköznapok szintjére hozza a holokauszt áldozatainak sorsát, és konkrét emberi történeteken keresztül mutatja meg az elkövetők és a csendestársak felelősségét a zsidók elpusztításában, és szisztematikus kifosztásában a fiatal történész, Klacsmann Borbála Holokauszttörténetek című könyve. 

“Én igazán a legkisebb okot sem adtam kiutasításra, hiszen már süketségemnél és tudatlanságomnál fogva sem kerülhettem abba a helyzetbe, hogy az állam érdekeire, a közrendre és közbiztonságra aggályos lehessek. Alázattal könyörgöm, hogy még hátralévő pár napomat ne méltóztassék súlyosabbá tenni kiutasításommal, ne küldjenek egy idegen országba, ahol ma már senkim sincs; itt éltem le életemet, és itt szeretnék örök pihenőre térni.” – olvasható az egyik áldozat vallomása Klacsmann Borbála frissen megjelent Holokauszttörténetek című könyvében.

Ehhez hasonló számos más megrázó eset és sors rajzolódik ki a kötetben, amelynek az előszavában a következőket írja Pető Andrea, a CEU professzora.

 “Mit rontottunk el, miért folyik el annyi pénz fölöslegesen a holokausztoktatásba?” – teszi fel a kérdést.

Pető Andrea szerint súlyos probléma, hogy mindig csak távoli tablóként szemléljük ezt az időszakot, ami nem tud empátiát kiváltani a befogadóban. Éppen ezért tartja hiánypótlónak Klacsmann Borbála könyvét, amely

a hétköznapi emberek döntéseit, cselekedeteit mutatja be szakmai zsargon nélkül.

 “A holokauszt minden egyes magyar állampolgár részvételével történt: mindenkinek volt a zsidótörvények által érintett szomszédja, barátja vagy üzletfele. Az átlagember esetében a felelősség elhárítására szolgáló “parancsra tettem” megfogalmazás megfelelője a “nem is tudtam róla” – írja Pető Andrea

 A Holokauszttörténetek ennek a kényelmes és megszokott elbeszélésnek minden elemét megkérdőjelezi, és konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogyan nyilvánította a magyar állampolgárok egyik része a másikat minden következmény nélkül “másnak”. (…) Azt, hogy mi hangzott el és milyen döntések születtek az ebédlőasztaloknál a gőzölgő levesek felett vagy a befüggönyözött szobák sötétjében, melyeknek hatására (…) kérvényeket, beadványokat tettek egyes állampolgárok más állampolgárok ellen, nem tudjuk, csak sejthetjük. De ezeknek a döntéseknek az írott forrásai megmaradtak, és rájuk épül ez a könyv.

A kapzsiság és a bizonyosság, hogy meg lehet úszni, sok tízezer magyart késztetett rá, hogy mások kirablása és halála árán javítson anyagi helyzetén.”

A könyvet a Margó Fesztiválon mutatják be május 13-án, 16.30-kor a margitszigeti Kristályszínpadon. A szerzővel Hidas Judit író, a Kibic Magazin főszerkesztője beszélget majd.

Kapcsolódó cikkek

Elfeledett vagy még sosem hallott zeneművekkel zár a holokauszt-tárlat a Magyar Nemzeti Galériában

2024.10.11.2 nap ago
Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.

Nagyapámnak énekelek – Koncert Ádám Ottó emlékére

2024.10.09.4 nap ago
Ádám Eszter operaénekes rendez emlékkoncertet nagyapja, Ádám Ottó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész tiszteletére.

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.1 hét ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »